Az évről évre augusztus közepén nyilvánosságra kerülő nagy-britanniai érettségi eredmények az érintettek szempontjából sorsdöntőek, de egyben tágabb következtetések levonására is alkalmasak. Így van ez 2025 nyarán is, amikor az első számú üzenet, hogy a pandémia óta, amikor vizsgák helyett a tanárok által megítélt jegyek alkották a bizonyítványt, most teljesítettek a legjobban a diákok, így közel 440 ezren jutottak be valamelyik egyetemre. A legáltalánosabb "A-level (szint)" rendszerben a gimnázium utolsó két évében érdeklődésüknek megfelelően már csak 3, legfeljebb 4 tárgyat vesznek fel a tanulók és a rendszeres teszteken, iskolai ajánlásokon és személyes nyilatkozaton túl az érettségi évének januárjában letett próbavizsgák kimenetelétől függ, milyen jegyfeltételt kell teljesíteniük a kiválasztott egyetemekre való bejutáshoz. 2010 óta létezik a jeles A felett a kitűnő A* megkülönböztetés. Ebben az évben a tavalyihoz képest 0,5 százalékkal, 28,3 százalékra emelkedett a két legjobb eredmény aránya, a legmagasabb a koronavírus járvány által megzavart 2020-2022-es évek óta. Az összkép is javult az elmúlt egy évben, a vizsgázók 97,5 százaléka ment át így, vagy úgy az A*-tól E-ig terjedő skálán.
A szokatlan angliai hőségben a fiúk örülhettek jobban, mint a lányok.
Az elmúlt évtizedekben minbdössze harmadszor fordult elő, hogy, a fiúk értek el jobb eredményeket. Ennek oka lehet, hogy aránytalanul több fiú tanult emelt szintű matematikát és fizikát, ahol viszonylag gyakrabban lehetséges a 100 százalékhoz közeli eredmény elérése. Maguk a vizsgáztatók, írásos teszt értékelők is magabiztosabban osztják ki a legjobb jegyeket a vitathatatlanul helyes válaszok kategóriájában, mint amikor angol irodalmi esszét osztályoznak, amelynek értékelése sokkal szubjektívebb. Mindkét nem számára jó hír, hogy legalábbis a szikár számok alapján csökkent az állami- és magániskolák közötti különbség. Ennek a tendenciának folytatódnia is kell, hiszen a tavaly hatalomra lépett Munkáspárt egyik első intézkedéseként 20 százalékos áfával sújtotta a privát tanintézeteket és megígérte, hogy az államkincstár extra jövedelmét az államilag finanszírozott oktatás támogatására fordítja.
A jó hírek után jöjjön egy társadalmilag előnytelenebb üzenet. A jelenleg érvényes minősítési rendszerben, azaz 2010 óta ezúttal a legnagyobb a szakadék Anglia észak-keleti és déli része, különösen London között. Míg a fővárosi ifjúság harmadának érettségi papírjában szerepel A és A*, az észak-keleti régióban minden ötödik végzett mondhatja ezt el magáról.
A rekord jó eredményeknek további hátulütői is vannak.
Az átlagos évekhez képest többen kerülnek be így a nívósabb egyetemekre, melyek felvételi ügyintézői amúgy is rugalmasabbak a szokásosnál és engedékenyebbek, ha valaki szerény mértékben elmaradt a biztos bejutást jelentő elvárástól, mert a több hallgató után több fejpénzt kap az oktatási intézmény.
Ez azt jelenti, hogy szerényebb színvonalú egyetemek, volt főiskolák bizonyos kurzusai nem telnek be és ezek az intézmények anyagi nehézségek elé néznek. Sajtóhírek szerint legalább hatot fenyeget pénzügyi csőd. Nyolc év óta először emelkedett a tandíj, évi 9250 fontról (4,2 millió forint) 9535 fontra. Ha ezt az érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala kapcsán adott interjúiban Bridget Phillipson oktatási miniszter nem is volt hajlandó megerősíteni, találgatások szerint a jövőben minden ősztől automatikusan, az éves infláció függvényében nőne tandíj, azaz 2026 októberétől újabb 2,7 százalékkal többet kellene fizetniük az egyetemistáknak. A jelenlegi tandíj reálértéken kétharmadát éri annak, mint 2012-ben.
