Mivel az iskola a közélet része, a gyerekeket nem kell eltiltani a politikától, de az iskolát ki kell venni a politikai csatározásokból – jelentette ki Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Hozzátette,
az iskola világa határt szab a politikusoknak, nem fotózkodhatnak a gyerekekkel és nem élhetnek vissza a helyzetükkel, mert még a kampányban is meg fogják büntetni őket.
„Ha Medgyessy Péterhez vagy Dobrev Klárához hasonlóan valaki órát akar tartani, annak fel kell hívni a figyelmét, hogy van arra szerződött tanár az iskolában” – mondta. Majd kiemelte, az igazgatóktól azt kéri, ne engedjék a politikusokat az intézményekbe, a tanároktól pedig azt, hogy húzzák ki magukat és ne hagyják, hogy valaki a hatalmát fitogtatva álljon a katedrára, legyen az akár kormánypárti, akár ellenzéki politikus.
Aáry-Tamás Lajos arról is beszélt, hogy lehet kampánygyűléseket tartani az iskola épületében, mivel sok településen ez az egyetlen hely, ahol ez kivitelezhető. Azonban ilyen eseményt csak tanítási időn kívül rendezhetnek, gyerekeket pedig nem vezényelhetnek ki rá.
„Ezenkívül hasonló feltételeket kell biztosítani minden politikai szervezetnek az épületben, és sem gyereket, sem tanárt nem lehet kötelezni a részvételre, de nem érheti őket hátrány, ha maguktól mennek. Sajnos az iskolák ennek sokszor nem dolgozzák ki a szabályait, és képtelenek ellenállni egyes politikusi kéréseknek”
– állapította meg.
Magyarországon divat lett a politikai pedofília, minden harmadik nagyvárosi polgármesterjelölt használ gyerekeket a politikai üzeneteihezAz Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (OJBH) tavalyi beszámolójából két dolgot emelt ki. Egyrészt megnőtt az óvodából érkező ügyek száma, most hagyják el az óvodát a pandémia idején született gyerekek, akiknek akkor otthon kellett maradniuk. Az óvónők amiatt panaszkodnak, hogy ezek a kicsik nem normakövetők, akarnokokként viselkednek és igénylik a digitális eszközöket, de a kütyük rabjává vált, egyre türelmetlenebb szülőkkel is nehéz beszélni.
A másik probléma a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos panaszok számának emelkedése. Aáry-Tamás Lajos szerint ijesztő módon növekszik az Asperger-szindrómás, az autista, illetve az ADHD-s gyerekek száma, hasonlóan a diszlexiás, diszkalkuliás és diszgráfiás gyerekekéhez.
„Sokat kellene beszélni arról, hogy rájuk lehetőségként és ne teherként tekintsünk. Minden évben külön fejezetet szánok rájuk a beszámolómban, mert őket tartom a közoktatási rendszerünk legkiszolgáltatottabb rétegének. Sokan nem találnak maguknak megfelelő iskolát a lakhelyük közelében, de úgy hiszem, hogy képesek vagyunk segíteni nekik. Ők is a mi magyarjaink, nem mondhatunk le róluk”
– hangsúlyozta.
„El tudják képzelni, mit jelent egy autista gyerekkel iskolát keresni?”Beszélt arról is, hogy a hozzá érkező ügyek kicsivel több mint kétharmada a közoktatás területéről jön – ide értve a szakképzést is –, a többi a felsőoktatásból, vagyis két miniszterrel kell egyeztetnie. A közoktatásban előforduló legsúlyosabb jogsértés az, amikor a tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket az iskolában. Aáry-Tamás Lajos kiemelte,
jó hír, hogy ezeknek a száma érzékelhetően csökken, ugyanakkor a gyerekek egymás közötti agressziója folyamatosan nő.
Elvégeztek egy nagy vizsgálatot 2009-ben, amelyben feltérképezték az akkori tizenegyedikesek teljes oktatási életpályáját. Kiderült, hogy nem a fizikai bántalmazás mértéke nagy hazánkban, hanem a verbális agresszióé. Az akkori diákok beszámolói jeleztek ugyan internetes térben történő összetűzéseket, de főleg a valós világ konfliktusait tárták eléjük. „A nagy változás ezután állt be. Az iskolában tapasztalható elkövetési minták, mint például a kiközösítés, átkerültek az internetes térbe már 5. és 6. évfolyamos gyerekeknél is. Ekkor már az online kirekesztéstől rettegtek a legjobban, ami azért drámai, mert nem mernek bízni a szüleikben, hiszen ők elvennék tőlük a telefont, és enélkül szintén kiközösítve éreznék magukat” – mondta, és megállapította,
összeért a valós világ és az internetes tér, amit jól mutat, hogy sok gyerek azért verekszik reggel 8-kor, mert éjszaka összevesztek valamin az online világban.
Hozzátette, nincs az a tanár, aki erre fel tud készülni, az iskola pedig nem avatkozhat be a virtuális világba. Mivel a zaklatás nem az intézményben történik, ők sem tudnak segíteni.
„Nem küldhetjük haza a diákokat azzal, hogy várják meg, amíg megjavul a világ”A mobiltelefonok használatának iskolai korlátozásáról az oktatási jogok biztosa azt monda, arra számított, hogy ebből kialakulhatnak komoly gondok, de végül nem így történt. „A kicsik hamar elfogadták az új szabályozást, a nagyobbaknál pedig működnek az arról szóló megállapodások, hogy az okoseszközök mikor használhatók. Örülök annak, hogy csak kisebb esetek bukkannak fel, tömeges probléma nem tapasztalható” – jelentette ki.
Úgy tűnik, beérett az iskolai mobilszigor, a szünetekben több a közös játék, többet is beszélgetnek egymással a diákok