Azerbajdzsán fontolóra veszi, hogy feloldja az Ukrajnának való fegyverszállítások tilalmát, ha Oroszország nem hagy fel az azeri érdekeltségek elleni támadásaival Ukrajnában – jelentette a Caliber hírportál a hétvégén, névtelen forrásokra hivatkozva. Az orosz erők péntek éjjel öt Sahid drónnal mértek csapást az azeri SOCAR gáz- és olajipari tröszt egy Odessza megyei tárolójára a román határ közelében.
A támadásban keletkezett tűzben súlyosan megsebesült a SOCAR négy alkalmazottja.
Előzőleg, június végén a Trans-Balkan gázvezeték egy kulcsfontosságú elosztóállomása ellen intéztek hasonló támadást az odesszai Orlivka közelében. Ezen át érkezik – a Reuters jelentése szerint – amerikai és azeri gáz Ukrajnába, és itt érik el Európát is az azeri gázszállítások. A Trans-Balkan vezetéken azóta egy július 28-án aláírt megállapodás értelmében Azerbajdzsán megindította a gázszállítást Ukrajnának, Bulgária és Románia érintésével, egyelőre tesztüzemben. (Ukrajna most Szlovákián és Magyarországon keresztül importál gázt. A több országon áthaladó déli útvonalat eddig nem használta, részben a magasabb tranzitköltségek miatt.)
A két incidens kapcsán előállt helyzetet vasárnap vitatta meg Volodimir Zelenszkij ukrán és Ilham Aliyev azeri elnök. Telefonos megbeszélésükről Zelenszkij azt mondta: a célzott orosz támadások egyben a két ország együttműködése ellen irányultak. „Aliyev elnök biztosított arról, és ez Ukrajna álláspontja is, hogy minden kihívás ellenére folytatjuk az együttműködést” – tette hozzá.
A két ország évek óta szoros energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol: Ukrajna azeri olajat és gázt importál, miközben az állami kézben lévő SOCAR bővíti beruházásait Ukrajna üzemanyag-infrastruktúrájában. Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű inváziója előtt Azerbajdzsán haditechnikai eszközöket, a többi között drónokat és páncélozott járműveket is eladott Ukrajnának.
Ám az invázió kezdete után sokáig tartotta magát ahhoz, hogy egyik félnek sem szállít halált okozó fegyvereket. Ugyanakkor segítséget nyújt Ukrajnának, például energiaipari berendezések, pénzügyi és infrastrukturális támogatások formájában, amelyek értéke 2025 közepére meghaladta a 40 millió dollárt, átszámítva mintegy 14 milliárd forintot.
Az Ukrajna melletti kiállásnak politikai jelentősége is van. Ilham Aliyev a SOCAR létesítményei elleni második orosz csapás után újabb 2 millió dolláros rendkívüli segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. A forrást az ukrán energiaügyi minisztérium kapja meg a szisztematikusan rombolt villamosenergia-hálózat helyreállítására. A segélyről aláírt elnöki rendelet hangsúlyozza, hogy a két ország együttműködése stratégiai partnerségükön alapszik.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a SOCAR létesítményei elleni támadásokat Oroszország egyfajta bosszúnak és fenyegetésnek is szánhatta, miután Azerbajdzsán és Örményország vezetői – csalódva Oroszország közvetítői szerepvállalásában – végül Donald Trump amerikai elnök segítségével hozták tető alá a békekötésüket. A Fehér Házban pénteken aláírt dokumentum mellett a felek egy háromoldalú megállapodást is kötöttek a dél-örményországi Zangezuri-korridor Azerbajdzsán által régóta szorgalmazott létrehozásáról, amely Azerbajdzsánt köti majd össze nahicseváni exklávéjával, s azon keresztül Törökországgal. „A béke és prosperitás Trump-útvonalának” elnevezett vasúti és autópálya-összeköttetés üzemeltetését pedig egy amerikai vállalatra bízták, ami masszív befolyáshoz juttatja az Egyesült Államokat az eddig Oroszország által saját érdekszférájának tartott dél-kaukázusi térségben.
Donald Trump összehozott egy dél-kaukázusi békemegállapodást, ez az oroszokat és az irániakat is zavarjaA bakui vezetés szembefordulásához az azeri légitársaság egy utasszállító repülőgépének tavaly decemberi orosz lelövése és a katasztrófa kivizsgálásának szabotálása is alaposan hozzájárult. Aliyev korábban is nemegyszer támogatásáról biztosította az ukrán kormányt, és többször találkozott Zelenszkijjel.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás új szintjét jelenti, hogy Azerbajdzsán július végén megerősítette: megkezdi 122 és 152 mm-es tüzérségi lövedékek sorozatgyártását az intenzív harcok közepette súlyos lőszerhiánnyal küzdő ukrán fegyveres erőknek.
A bakui Avia-Agregat üzemben már folyik a gyártósorok telepítése – jelentette többek közt a News.am örmény híroldal. Az indiai székhelyű Defence Mirror szakportál ennek kapcsán figyelemre méltónak nevezte azt a fejleményt, hogy Azerbajdzsán a tüzérségi lőszerek aktív szállítójává fog válni egy magas téttel bíró európai konfliktusban.
Ami az Ukrajnának szóló azeri fegyverszállítások eshetőségét illeti, azok legvalószínűbb forrása Azerbajdzsánnak a Szovjetunió összeomlása után örökölt, illetve utóbb Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából összevásárolt arzenálja lehet, nem pedig az azeri védelmi ipar újonnan gyártott, legkorszerűbb eszközei – írta a Defence Express ukrán portál. Ezzel együtt is hosszan sorolta azokat a régebbi fegyvereket, amelyek átadása szerintük lendületet adna az ukrán erőknek, ha Baku beváltja fenyegetését.
