Évente több száz adatvédelmi incidenst jelentenek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) – tudta meg a Népszava. A Péterfalvi Attila által vezetett szervezet ugyanakkor nem árulja el, hogy ezek közül mennyi zárult le és milyen eredménnyel.
A lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült, a NAIH 2023-ban 533, 2024-ben 577, míg 2025 első hét hónapjában 423 adatvédelmi incidens bejelentését regisztrálta.
A hatóság hangsúlyozta, hogy minden bejelentést megvizsgál, általában hatósági ellenőrzés formájában. Súlyosabb jogsértés gyanúja esetén pedig hivatalból indítanak eljárást. Ezzel szemben arról már nem tudtak (vagy akartak) tájékoztatást adni, hogy az adott időszakban hány ügy zárult le, milyen eredménnyel, vagy hogy egyáltalán milyen típusú bejelentésekről volt szó. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkoztak, elutasítva a válaszadást. Ez annak fényében meglehetősen furcsa, hogy NAIH egyik legfontosabb feladata a személyes adatok védelmén túl az, hogy „a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog” érvényesülését ellenőrizzék és elősegítsék.
A NAIH legutóbb a Budapest Pride ügyében szerepelt a hírekben. Tordai Bence független országgyűlési képviselő kérdést intézett a hatósághoz, miszerint jogszerű-e az elvileg már a Pride-on bevetett tömeges arcképfelismerő rendszerek használata. Péterfalvi Attila elnök hangsúlyozta: a „jogsérelem közvetlen veszélye nem áll fenn”.
A NAIH szerint a Metropol szexuális zaklatásra buzdító cikke felveti a tisztességes adatkezelés elvének megsértésétEgy júniusi állásfoglalásukban a kormánylap Metropol egy hírhedtté vált cikkét bírálták. Az írásban „lányok által hordott szoknyákról és nacikról” vártak olvasói fotókat. Ez – a NAIH szerint – felvetette a tisztességes adatkezelés elvének megsértését.
Az elmúlt hónapokban volt még egy kisebb „támadásuk” Schmidt Mária, a főleg közpénzből működő Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója ellen is, miután Schmidt megtagadta a Magyar Hang egyik adatkérését. Péterfalvi Attila jelezte: a tromsøi egyezmény „megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is – hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül”.
