Máig nem tisztázott, hogy elektronikai hiba vagy részben emberi mulasztás miatt gyulladt ki tavaly szeptember 6-án a miskolctapolcai barlangfürdő nyolcszáz négyzetméteres gyógyászati központjának tetőszerkezete. A katasztrófavédelem vizsgálata szerint több elektromos hibára utaló ok egybeesése okozhatta a tüzet: a kapcsoló műszaki állapota, szerelési hibák sorozata, a karbantartás hiánya tehető felelőssé az eseményért. Információink szerint azonban e megállapítások tisztázására a fürdőt üzemeltető társaság pert indított.
Tóth-Szántai József, a Pont Mi civil egyesület és a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott polgármester tavaly novemberben arról beszélt: megteszik a szükséges jogi lépéseket, hogy kiderüljön, kik a felelősek a mulasztásokért. Vasárnap pedig, a közösségi oldalára feltöltött videóban már egyértelműen a korábbi, baloldali városvezetést okolta a tűzesetért, szavai szerint a tűz az elmaradt karbantartások miatt következett be. Hozzátette: az elmúlt hónapokban nem tétlenkedtek, pontos kárfelmérést készítettek, megtervezték a helyreállítást és megszerezték azt az összeget, ami ehhez szükséges. „Ez a pénz jelenleg is az önkormányzat számláján áll, de mivel közpénzről van szó, ezt nem lehet csak úgy elkölteni – a helyreállítást végző vállalkozót szabályos közbeszerzési eljárásban választjuk ki, szerződést kötünk, átveszi a munkaterületet és elvégzi a munkát. Ez az eljárás, ezt így kell csinálni és mi így is csináljuk. Felelősen és szabályszerűen. És ha már a felelősségnél tartunk. Nem csak a jelenért tartozunk felelősséggel, hanem a jövőért is. Éppen ezért úgy terveztük meg a helyreállítást, hogy az új elektromos- és vízrendszer alkalmas legyen a barlangfürdő továbbfejlesztésére is. Alkalmas legyen a jelenleginél kétszer, vagy háromszor nagyobb kapacitásra. A jelenlegi, elavult rendszer ugyanis nem alkalmas” – fogalmazott.
Míg a polgármester a fentiekkel indokolta a helyreállítás elhúzódását, addig a borsod24.hu megjegyezte: idén tavasszal Tiszaújvárosban is tűz keletkezett a fürdőben, de ott állami segítség nélkül néhány hónap alatt megoldották az újranyitást, míg Miskolcnak erre közel egy év sem volt elegendő.
Lázár János minisztériuma egyébként 1,3 milliárd forintot különített el a miskolctapolcai barlangfürdő felújítására. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez az összeg fedezheti a helyreállítás költségeit, de mivel a nyílt meghívásos közbeszerzési eljárás még csak most zajlik, félő, hogy a minisztérium által megszabott év végi határidőre nem fogják befejezni a munkálatokat. Ráadásul azzal, hogy nem a fürdőt üzemeltető társaságnak, hanem az önkormányzatnak utalta az állam a pénzt, még az áfatartalom is odalett, hiszen azt csak a gazdasági társaság tudná visszaigényelni, a város nem. A pénz persze vélhetően nem vész el, a tárca feltehetőn meghosszabbítja majd az átadás tervezett dátumát.
Kiemelt beruházás lett a miskolctapolcai barlangfürdő helyreállítása– Ez a szezon már elúszott, a bevételeink szinte nullára csökkentek, se szlovák, se lengyel vendégek nem jönnek. Kérdés, hogy később sikerül-e majd őket visszacsábítani, vagy inkább választják Hajdúszoboszlót vagy Egert, ahová most Miskolc helyett mennek – mondta lapunknak az egyik miskolctapolcai panzió vezetője.
Megkerestük Szopkó Tibort, aki az előző városvezetés idején a turizmusért is felelős alpolgármester volt, jelenleg pedig miskolci önkormányzati képviselő, s arra kértük, reagáljon Tóth-Szántai József polgármester kritikáira, illetve a véleményét kértük arról is, vajon miért nem sikerült az elmúlt hónapokban legalább a turisztikai szezonra felgyorsítani a barlangfürdő helyreállítási munkálatait.
– Tény, hogy tavaly szeptember elején, tehát még az előző városvezetés utolsó időszakában égett le a barlangfürdő egy része, így a felújítással kapcsolatban érdemi munkát mi nem tudtunk végezni. Már akkor több kormányzati szereplő, köztük Nagy Márton és Lázár János is ígéretet tett arra, hogy a kormány beszáll és segít megoldani a problémát. Egy januári kormányhatározatot követően végül 1,3 milliárdos kormányzati támogatást megítéltek és át is utaltak az önkormányzatnak azzal, hogy a barlangfürdő lehetőleg június 30-ig nyisson újra. Nos, ez nem történt meg, igaz, egyfajta „sebtapaszként” a kültéri medencéket elérhetővé tették a nagyközönség számára. Ezzel azonban legfeljebb a falusi strandokkal került egy polcra a létesítmény, de a barlangfürdő egyedi varázsát nem hozta vissza – vélekedett.
Hozzátette: egyfajta magyarázkodásnak tűnik, hogy a városvezetés több hónapon keresztül csak felmért és tervezett, miközben a turizmusból élők bevételeiket féltve folyamatosan kongatták a vészharangot. – A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás még zajlik, tehát valószínű csak valamikor a következő hónapban vagy az azt követő időszakban lehet szerződést kötni, s így legfeljebb az év végén kezdődhet a munka. Ám ahelyett, hogy a mostani városvezetés emiatt összecsapta volna a bokáját, s meggyorsítana mindent, jobb híján elkezdett visszafelé mutogatni. Egész konkrétan rám, mint turizmusért felelős ex-alpolgármesterre, mintha az én „sorozatos hanyagságomnak” köszönhetően égett volna le a barlangfürdő. Ez azért érdekes, mert a létesítményt a Miskolci Fürdő Kft. üzemeltette, s részben tulajdonolta is, tehát alpolgármesterként konkrét utasítási joggal nem rendelkeztem. A rágalmazás miatt pedig – hisz kimondva-kimondatlanul nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsít a polgármester – magam is megteszem majd a szükséges jogi lépéseket – mondta Szopkó Tibor.
Arról is beszélt, hogy Miskolcon négy turisztikai desztináció van: a barlangfürdő, a diósgyőri vár, az Avas a belvárossal és Lillafüred, s ebből az első kettő nem most tud vendégeket fogadni helyreállítás, illetve átépítés miatt. Ez pedig az itteni turisztikai vállalkozások egyike-másika számára már csődközeli helyzetet jelent, hisz a bevételeik zömét főként az e látványosságok miatt ideérkező családok jelentették.
