Az talán már a Nemzetgazdasági Minisztériumban sem okozott meglepetést, hogy az infláció meghaladja a várakozásokat, hiszen a múlt hónap végén egy háttérbeszélgetésen a korábbi 4,5 százalékról 4,7 százalékra módosította a kormány inflációs várakozásait Nagy Márton, tárcavezető. Ezekhez képest a KSH által júliusra számolt, az előző év azonos időszakához viszonyított 4,3 százalékos fogyasztóiár-növekedés akár még kedvező is lehetne, ám nem az. Meg kell jegyezni, hogy júniushoz képest is átlagosan 0,4 százalékkal magasabbak voltak az árak.
Ezek az adatok rendre meghaladják az elemzői várakozásokat, hiszen az éves alapú konszenzus 4,1 százalék volt. A most közölt havi adat egyben azt is jelenti, hogy megszakadt az alacsony havi áremelések sorozata. Mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatásának volt köszönhető – mutat rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A tavalyi magas bázis miatt ugyanakkor az éves index így is 4,3 százalékra csökkent. Ez a mutató azonban továbbra is meghaladja a jegybank inflációs toleranciasávjának tetejét, vagyis minden törekvés ellenére Magyarországon magas az infláció – folytatja. Ide kapcsolódóan Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója is megjegyzi, hogy a pénzromlás üteme a vártnál lassabban közelít a jegybanki „célértékekhez”.
A vártnál lassabban csökkent júliusban az infláció, a kávé egy év alatt 20, az őszibarack 85 százalékkal drágultA részletek alapján könnyen azonosíthatók a meglepetést okozó tételek – mutat rá az ING szakértője. A szolgáltatások inflációja kisebb tempóban lassult, aminek legfőbb oka a közlekedési szolgáltatások újbóli, jelentős drágulása volt. Tovább emelkedett ugyanis az ár az utazások, főként a repülés terén. A másik komoly és kellemetlen meglepetés a háztartási energia drágulása volt. Elsősorban a magasabb gázszámlák hajtották ismét kétszámjegyű szintre az energia-inflációt, amire legutóbb 2023 nyarán volt példa. Emellett az élelmiszerek sem segítették a gyors apadást, mert bár az éppen 6 százalék alá csúszó éves infláció nem volt meglepetés, mégis jól látható, hogy az érvényben lévő árszabályozó intézkedések és a kínálati oldali sokkok (mint például az állatállományt érintő különféle járványok) áremelő hatása egyszerűen kioltják egymást.
A jövőt vizsgálva az ING stratégája kifejti, hogy augusztusban is 4 százalék közelében maradhat az inflációs ráta, ám ha az árrésstop-intézkedéseket valóban kivezeti a kormányzat a hónap végén – amire azért nem sok esélyt lát –, akkor októberre akár érdemben 5 százalék fölé ugorhat a fogyasztói árak éves alapú növekedési üteme.
Mindezekhez Kiss Péter és Virovácz Péter egybehangzóan hozzátette, hogy a mai negatív inflációs meglepetés tükrében rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politika és a változatlan alapkamat.
A most közölt havi adat egyben azt is jelenti, hogy megszakadt az alacsony havi áremelések sorozata. Mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatásának volt köszönhető.
