A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a védett személyek fizikai védelmét, valamint a hozzájuk kapcsolódó létesítményvédelmi feladatokat a jövőben a Magyar Honvédség és a kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatok is elláthatják – derül ki a Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent 254/2025. (VIII. 7.) jelzésű kormányrendeletből.
A kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatok az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tartozik.
Az új szabályozás az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusra és a kialakult humanitárius helyzetre hivatkozva született, figyelembe véve a személy- és létesítményvédelem területén tapasztalható gyorsan változó körülményeket. Eddig ezeket a feladatokat a TEK és Készenléti Rendőrség) látta el.
A rendelet szerint e szervezetek tagjai – a szükségesség és arányosság követelményének betartásával – kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak a személyvédelmi feladatok során. A katonák esetében a fegyverhasználat nem kötelező, de a rendelet lehetőséget ad erre.
Amennyiben a védelem biztosítását nem a rendőrség végzi, a panaszok elbírálásának eljárási szabályai változatlanok maradnak. A döntést ugyanakkor ebben az esetben nem az országos rendőrfőkapitány, hanem az adott fegyveres szerv vezetője hozza meg.
A rendelet 2025. augusztus 8-án lép hatályba.
Állandó személyvédelemben részesül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész.
Egy 1288/2025. (VIII. 7.) jelzésű másik kormányhatározat már arról szól, hogy a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állandó védelmét a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat biztosítja, de alapos ok esetén pedig a vele élő házas- vagy élettársa és gyermeke is védelemben részesül. Szalay-Bobrovniczky Kristóf felesége Szentkirályi Alexandra volt budapesti főpolgármester-helyettes, kormányszóvivő, jelenlegi budapesti Fidesz-frakcióvezető.
