Alig több, mint fél évvel ezelőttig létezett egy világgazdaság, amely jól-rosszul, időnként köhögő motorral, de működött. A lefulladások hátterében geopolitikai konfliktusok (háborúk), járvány vagy túlkínálati piaci események álltak. Ezek a válságok legtöbbször előre láthatók voltak, nem órák alatt teljesedtek ki, miként a talpra állás sem így történt.
Úgy tűnik, ennek a világnak egy időre vége. Helyette az egész világgazdaság attól retteg, hogy egy narcisztikus pszichopata, az USA elnöke milyen váratlant lép. Ezekre a lépésekre a gazdaság legfontosabb mérőműszerei, a tőzsdék úgy reagálnak, mint a részeg masiniszta által vezetett gőzmozdony nyomásmérője. És egy-egy hatalmas elmozduláshoz néha elég az elnök egyetlen elejtett mondata, máskor pedig az egész világ legszélesebb nyilvánossága előtt, zajos cirkuszi külsőségek közepette kerül sor azokra a bejelentésekre, amelyek a világ elleni vámháború nyitányát jelentik. Utóbbival természetesen az április 2-i „felszabadulás napjára” utalok, még akkor is, ha a méteres bemutatótáblára írt vámtételeknek már a fele sem igaz.
Van azonban egy szűk kör, amelyhez tartozók ezekből a hektikusan kommunikált információkból akár dinasztiák alapításához elégséges vagyonokat kaszálnak.
A kaszálás helyszínei a – többnyire USA-beli - határidős tőzsdék (pl. NYMEX, COMEX, CME), amelyekről - és a termékekről, amelyekkel az ott kereskednek - nem sok szó esik.
Ezeken a tőzsdéken ú. n. tőkeáttételes termékekkel lehet kereskedni, és minden ilyen mögött egy valóságos termék (pl. kőolaj, földgáz, arany, ezüst, réz, deviza, stb.) áll. A tőkeáttételes határidős (futures) termékek árfolyamának változása a tőkeáttétel arányában felnagyítva követi az alaptermék árfolyamának változását. A tőkeáttétel szorzója több ezerig terjed, a kőolaj esetében pl. 1:1000, a réz esetében 1:250 az arány. Ha valamilyen hír hatására hirtelen jelentősen megváltozik (zuhan vagy felszökik) egy alaptermék árfolyama, akkor ez a határidős megfelelőjének árfolyamában a tőkeáttétellel szorozva jelenik meg.
A legutóbbi konkrét példa: július 8-án Trump a kabinetülésen utalt arra, hogy a rézre ötven százalékos vámot vet majd ki. Ennek hatására a határidős réz kontraktus árfolyama percek alatt 498 dollárról 568 dollárra ugrott, ami 14 százalékos emelkedés. Mivel ennek a terméknek a tőkeáttétele 1:250, ez az elmozdulás a befektetett pénz 3500 százalékát eredményezte. Ezért aki pl. chicagoi idő szerint 10 órakor ezer dollárt fektetett ebbe a termékbe, az 12 órakor annak harmincötszörösével, azaz harmincötezer dollárral szállhatott ki! Persze ugyanez igaz a milliós befektetésekre is.
És Trump még ezt is képes volt „überelni”. Július 30-án kiadott egy rendeletet, mely szerint az augusztus 1-jén hatályba lépő vám nem vonatkozik a finomított rézre. Ennek hatására – persze ellenkező irányban – megismétlődött a három héttel korábbi váratlan és ugrásszerű árfolyamváltozás, azaz ezúttal a zuhanás, még nagyobb mértékben és még rövidebb idő alatt. A zuhanás a 20 százalékot is meghaladta, aminek nagy része tizenöt (!) perc alatt ment végbe. Ezzel már a befektetés ötvenszeresét lehetett percek alatt megkeresni!
Természetesen a határidős piac rendkívül kockázatos, hiszen ugyanilyen arányú bukás is lehetséges. Két számjegyű zuhanás történt a legtöbb tőzsdeindexben (amelyeknek szintén van határidős megfelelőjük) a hírhedt április 2-i „felszabadulás napját” követően, majd pedig emelkedés arra a hírre, hogy mégsem eszik olyan forrón a kását. Ez utóbbit először Trumpnak a Truth Social közösségi médián elejtett „most kell részvényt venni” szövegű bejegyzéséből tudták meg a szemfülesek (vagy jól értesültek).
De mi van akkor, ha valaki előre tudja, hogy ilyen bejelentés jön, beleértve magát a bejelentőt, annak rokoni, baráti, üzleti körét, vagy a bejelentést megelőző elemzésekben közreműködő munkatársait és mindezek ismerőseit? Ezen körök számára a kockázat elhanyagolható, a nyereség pedig biztosra vehető, hisz ahhoz nem kell közgazdasági lángésznek lenni, hogy valaki tudja, egy jelentős vámemelés az érintett termék árának azonnali és jelentős emelkedését váltja ki, abba meg már a felfokozott hangulat is besegít, hogy a visszatáncolás még nagyobb hullámot vessen. Jól gondolják, ezt (is) hívják bennfentes kereskedésnek, amely olyan súlyos bűncselekmény, hogy az USA-ban akár tíz évet meghaladó börtön is kapható érte – már ha sikerül bebizonyítani, ami nagyon ritkán fordul elő.
Csak emlékeztetőül: 2010 június elején előbb Kósa Lajos, majd Szijjártó Péter – egyébként alaptalan - pánikkeltő nyilatkozatainak hatására a forint két nap alatt több mint hat százalékot zuhant, ami (legalábbis az irányt tekintve) előre látható volt azoknak, akik esetleg előre tudtak a nyilatkozatokról. A határidős devizapiacon (FOREX) a tőkeáttétel 1:1000. Tehát a jól értesültek, akik „időben” shortolták a forintot, két nap alatt hatvanszorozni tudták a befektetésük értékét. Nem emlékszem arra, hogy akkor bármilyen összefüggésben felmerült volna a bennfentesség gyanúja.
A szerző mérnök-közgazdász.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.