„Donald Trump kiadta a parancsot. Két amerikai nukleáris tengeralattjáró elindult Oroszország irányába. Ez látványos, súlyos üzenet, de nem a háború, hanem a figyelmeztetés nyelve…” – kezdi helyzetelemző bejegyzését Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon.
„A válasz azóta Medvegyevtől sem késett. A volt orosz elnök – most a biztonsági tanács egyik vezetője – nemcsak sértődött hangon, de fenyegetően is reagált: szóba hozta a világ egyik legfélelmetesebb katonai rendszerét, a ’Halott kéz’ (Perimetr) nevű orosz automatikus nukleáris válaszrendszert. Ez egy olyan rendszer, amely képes emberi beavatkozás nélkül elindítani egy megtorló atomcsapást, ha Oroszországot súlyos támadás éri, és a teljes vezetés elpusztul. A világ így akkor is lángba borulhatna, ha senki nem marad életben, aki megnyomná a gombot.
Mi ez az egész? Háborús készülődés? NEM!!!! Ez egy jól megkoreografált kommunikációs elrettentés. Mindkét fél mutatja az izmait, nem azért, mert azonnal ütni akar, hanem mert azt üzeni a másik félnek: ne próbálkozz.
És igen: Trump döntése valójában Medvegyev kommunikációjára adott válasz. A volt orosz elnök az elmúlt hetekben nyíltan fenyegetett nukleáris válasszal, és utalt arra is, hogy a Halott kéz rendszer készen áll. Ez nemcsak Oroszország nyers erejét akarta demonstrálni, hanem egy pszichológiai nyomásgyakorlás is volt főleg az USA felé. Trump erre nem szavakkal, hanem katonai–pszichológiai erődemonstrációval reagált. A tengeralattjárók mozgása egyértelműen azt üzeni: az Egyesült Államokat nem lehet fenyegetni következmények nélkül. Ez nem háborús lépés, de nem is diplomácia. Ez a nyers, látható hatalom nyelve. A világ ismét olyan korszakban van, ahol a vezetők nemcsak a szándékaikat, hanem az elszántságukat is demonstrálni akarják. A baj az, ha valaki félreért egy üzenetet. Mert az atomfegyverek világában a tévedés már nem „hiba”, hanem visszavonhatatlan következmény. Ezért kell most figyelnünk, DE nem félni. Ez nem a vég. De tanulni kell belőle: a világ újra többpólusú és a játszma már zajlik. Nekünk, magyaroknak értenünk kell, mi történik. Mert aki érti a világot, az nem lesz kiszolgáltatva neki. És ez ma a legfontosabb biztonság.”
Igazán nem kér sokat Tarjányi Péter, mégis attól tartok, nem tudok megfelelni neki. Nem kér sokat, miközben a legtöbbet kéri: a józan ész higgadtságát. Nem fog menni. És, ha ma még menne is, holnap már biztos nem fog menni. Életem nagyobb részét a Másnap idején éltem le – ha még emlékszik valaki erre a megrázó erejű amerikai filmre, amely akkor, revelációs erővel bírt Keleten, és Nyugaton egyaránt –, az atomháború lehetőségét akkor sem tudnám kitörölni a zsigereimből, ha akarnám. Nem akarom, nem is hagyják, nincs is lehetőségem rá, hogy megtegyem. Az atomháborút kockáztatva ráadásul – akarva, akaratlanul -, egy olyan rendszer szolgálatában, amely kevéssé szolgalt rá.
Sokkal nagyobb gond, hogy az akkori politikusoktól színvonalban jóval elmaradnak a maiak, beleértve a szakmai stábokat, a háttérintézményeket, általában a szellemi kapacitást is.
Mi ez az egész? Háborús készülődés? NEM!!!! Ez egy jól megkoreografált kommunikációs elrettentés. Mindkét fél mutatja az izmait