A Magyar Kormány gazdasági programjának egyik alapvető célja, hogy az elért eredményekhez ne csak az aktív munkavállalók, hanem a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülő magyar állampolgárok is hozzáférjenek – derül ki a Magyar Közlönyből. Azt is megtudhatjuk, hogy a „Magyar Kormány elkötelezett amellett, hogy megfékezze az elszabadult élelmiszerárakat, amely elsősorban a nyugdíjasokat terheli meg leginkább”. Ha még nem lenne elég a marhaságból, a kormány tudatja, hogy „minden eszközzel fellép az indokolatlan áremelések ellen, ezért a nyugdíjasok számára külön támogatást biztosít nyugdíjas élelmiszer-utalvány formájában”. Ezzel az október 15-ig kézbesítendő – és csak idén felhasználható – 30 ezer forintos utalványcsomaggal bizonyára letörik az inflációt.
De térjünk vissza a kiindulási ponthoz, mert az ismétlés a tudás anyja: a „Magyar Kormány gazdasági programjának egyik alapvető célja, hogy az elért eredményekhez ne csak az aktív munkavállalók, hanem a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülő magyar állampolgárok is hozzáférjenek”. Eddig miért nem vettük észre ezt a nemes törekvést? Az Orbán-kormány amúgy 2010-ben mindössze annyit ígért, hogy a nyugellátások megőrzik a reálértéküket, tehát a nyugdíjakat az adott évre becsült inflációval megegyező mértékben emelik. Csak mellesleg: még ez sem mindig jött be. Mindez persze köszönőviszonyban sincs a mostani kormányrendeletben foglaltakkal, hiszen az „elért eredményekhez” – például a reálbérek növekedéséből fakadó előnyökhöz – a nyugdíjasok nemigen férhettek hozzá.
Nézzünk néhány számot. Míg 2010-ben a nettó átlagkereset a KSH adatai szerint 132 ezer forint volt, ez az összeg 2024-re 445 ezerre nőtt. Ezzel szemben az öregségi nyugellátásban részesülők juttatása ugyanezen időszakban átlagosan 91 ezerről 217 ezerre emelkedett. Tehát a bérek a Fidesz kormányzása alatt több mint megháromszorozódtak, a nyuggerek viszont alig több mint kétszeres emelést kaptak. Ráadásul ez utóbbi növekménynek a jelentős része is vélhetően abból adódhatott, hogy kisnyugdíjasok sora hunyt el, akik pedig a helyükbe léptek, azok eleve magasabb összegű ellátásban részesülnek. De még ezzel együtt is mind nagyobb a szakadék az aktív foglalkoztatottak keresete és a nyugdíjak között:
2010 előtt a nyugellátás az átlagfizetés 65 százalékát tette ki, ez mára 48 százalékra csökkent.
Ez súlyos rendszerhiba, amit 30 ezer forinttal nem lehet orvosolni. Már csak azért sem, mert a 3,2 százalékos idei nyugdíjemeléssel szemben a KSH már júniusban 4,6 százalékos inflációs adatot közölt. Ennél talán még nagyobb baj, hogy az „elért eredményekből” – amikor zakatolt a gazdaság, és tényleg voltak eredmények – a nyugdíjasok semmit nem érzékeltek. Viszont ők is nyöghetik a világbajnok 27 százalékos áfa terheit. Meg persze viselhetik a kiskereskedelmi szektorra, a bankokra és biztosítókra kivetett különadók következményeit is.
Más zavaroktól nagyvonalúan tekintsük el. Például attól, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlésben közölte: július 29-től kézbesíti a Magyar Posta a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványát. Na, ez annyira nem jött be, mint Orbán Viktor nagyszerű – ám azóta feledésbe merült – bejelentése arról, hogy a nyugdíjasok bizonyos élelmiszerek vásárlása esetén áfa-visszatérítésben részesülnek.
Mindezek után csak hab a tortán: a kormány számításai szerint 83 milliárdba kerül a nyugdíjasok 30 ezres támogatása, aminek csaknem a tíz százalékát a különféle címletekben biztonsági papírra nyomtatott 25 milliónyi utalvány előállítása és postázása, meg az ostoba rendszer járulékos kiadásai teszik ki. Mennyivel egyszerűbb lett volna ezt az összeget hozzácsapni az augusztusi vagy októberi nyugdíjakhoz. Akkor akár 33 ezer forint is juthatott volna az infláció letörésére...
A szerző újságíró.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
