„A kevésbé tehetőseknek (fiatalok, alacsonyabb jövedelműek) ez borzasztó csapás” – írja Zsiday Viktor az „Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak” című blogbejegyzésében az Otthon Start Programról.
A befektetési szakember szerint Magyarországon kínálati probléma van: nagyon kevés lakást építenek. Úgy látja, ha egy szűkös, kínálati korlátokkal rendelkező piacra további keresletet eresztünk rá – mint tette azt a kormány szinte minden eddig lakáspiaci programja, és fogja tenni a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitelprogram is –, az felhajtja az árakat.
„Nyilván lesz idővel belőle valamekkora kínálatbővülés, viszont az árak is nagyot ugranak felfele. Ez azoknak jók, akik már rendelkeznek lakással, esetleg megtakarítási/befektetési eszközként tartva többel is, azaz a jómódúaknak”
– véli Zsiday Viktor.
A szakember úgy látja, ha a kevésbé tehetőseknek akarna segíteni a kormány, akkor a kínálatot ösztönözné, nem pedig a keresletet. „A kormányzat lakáspiaci beavatkozásai az elmúlt években szinte kizárólag keresletoldaliak voltak, az új 3 százalékos hitel is az: a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbek számára kedvezőtlenek, és legfontosabb eredményük az árak felhajtása” – írta. Hogy miként lehetne a kínálati oldalon beavatkozni, arra néhány példát is felsorolt:
nagyobb lakássűrűség, magasabb házak engedélyezése,
állami infrastruktúra-fejlesztés lakóövezetnek kijelölt zónákban,
engedélyezések gyorsítása/könnyítése fejlesztőknek,
szakember képzések,
egyenlő piaci esélyek és elbánás biztosítása minden fejlesztőnek, korrupció, kivételezések totális megszüntetése,
állami bérlakásépítési program és/vagy piaci projektek egy részének kötelező állami felajánlása bérlakás céljára,
innovatív építési technikák támogatása.
Magyarországon – a kormánypártok reményei alapján – választást eldöntő tényező lehet a 3 százalékos kamatú Otthon Start Program lakásvásárlási hitele, amellyel Orbán Viktor szavai szerint a magyar fiatalok „a világon egyedülálló” kedvezménnyel juthatnak saját otthonhoz. A valóságban azonban az EU-tagállamok zömében – az eurót használó országoknak pedig a döntő többségében – hasonló vagy alacsonyabb kamatú hitelekből lehet lakást vásárolni, sokszor jóval magasabb fizetések és nem feltétlenül nagyobb (vagy egyenesen kisebb) négyzetméter-árak mellett, erről ebben a cikkben írtunk:
Egész Nyugat-Európában alap a kedvezményes lakáshitel, csak Orbán Viktor csinál úgy, mintha kegy és választási ajándék lenneMúlt péntekre világossá vált a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből, hogy kik és milyen feltételekkel vásárolhatják meg első – teljes – lakásukat az Otthon Start program keretében. A piaci szint felének megfelelő 3 százalékos kamattal beharangozott hitel maradt, a kölcsön futamideje is, ami akár 25 év, a maximális hitelösszeg pedig 50 millió forint lehet. Az állami támogatással megvásárolható ingatlan vételára lakás esetében legfeljebb 100 millió forint, családi háznál pedig 150 millió, a négyzetméterára pedig nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot.
Véglegesítették az Otthon Start program részletszabályait, maradt meglepetés a végére is, a kaput szélesebbre már aligha lehetne tárniAz egyik legfontosabb változás már a múlt csütörtöki kormányinfón kiderült, miszerint az állami támogatású olcsó hitelből megvásárolt ingatlanba nem kell beköltözni, nem kell állandó lakcímet létesíteni ott a vevőnek. E szerint bérbe lehet adni az ingatlant, vagyis a program nyíltan támogatja a befektetési célú lakásvásárlást. Lapunk arra már a bejelentésekor rámutatott, hogy a vagyonosodásnak és nem a lakhatási feltételek javításának kedvez, ha nem lesz előírás a megvásárolt ingatlanba beköltözés, illetve az állandó lakcím létesítése.
