Magyarország;Lázár János;Makovecz Imre;államosítás;építmények;uszodák;tanuszoda;műemléki védettség;

Korábbi felvétel

Lázár János államosítaná az összes magyarországi uszodát

Egy régi fideszes program szerint ugyanis minden általános iskolást meg akarnak tanítani úszni, de a tárcavezető szerint erre az önkormányzatok képtelenek.

Van egy olyan programunk, hogy az összes magyarországi uszodát a tankerületekből, a járásokból, kis- és nagyvárosokból megpróbáljuk „állami egységes átvételbe tenni” – mondta Lázár János a már napi rendszerességgel jelentkező Lázárinfón egy kérdés apropóján. A bejelentés magyarra fordítva államosítást jelent, amit a részleteket taglalva, meg is erősített.

Az építési és közlekedési miniszter a tervezett lépést azzal indokolta, hogy az Orbán-kormánynak „annak idején”, tehát nagyon régen volt egy másik programja, amelynek lényege, hogy minden általános iskolás gyereket úgy engednek ki a kezükből, hogy megtanítják őket úszni.

– Ehhez uszodák kellenek, és mi az országban mindenütt uszodákat építettünk és építünk. Most szeptemberben fogjuk átadni például a szekszárdi uszodát, és Kisbéren is befejezzük a tanuszoda építését – tette hozzá. Szerinte mindehhez nélkülözhetetlen a fenntartás átvétele, mert az önkormányzatok nem tudják – ahogy fogalmazott – a létesítményeket korlátlanul az emberek rendelkezésére bocsátani. 

A miniszter által felolvasott eredeti kérdés egyébként az egri Makovecz Imre által tervezett júliustól műemléki védettség alatt álló Bitskey Aladár Uszoda jövőbeni sorsáról szólt, amelynek átvételét elsőként tervezi a kormány, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium. Igaz, Lázár János szerint csak akkor, ha „van egy ilyen terve az önkormányzatnak”. Azonban a tárcavezető azt is közölte, hogy elrendelte csaknem ötven magyarországi Makovecz-épület, építmény műemléki védettségét. Magyarázata szerint „Makovecz Imre a XX. századi magyar építészet legnagyobb alakja, és a valaha élt egyik legnagyobb építész”.

A születések száma az összes régióban mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékű csökkenés Budapesten, Nyugat- és Dél-Dunántúlon történt.