„Győzelem! Betiltották az Országház elé tervezett román soviniszta gyűlést a Mi Hazánk kezdeményezése nyomán” – posztolta Facebook-oldalán Novák Előd. A Mi Hazánk országgyűlési képviselője kiemelte, hogy az úzvölgyi katonatemető meggyalázásával elhíresült szervezet, Calea Neamului (a Nemzet Útja) vezetője gúnyosan reagált a döntésre. – míg a „kommunistaellenes” (Budapestre való bevonulásukat ünneplő) román megemlékezésük a hatóságok szerint sértette volna a magyar méltóságot, addig „a Budapest Pride nem csorbította a magyar nemzet méltóságát” – írta.
A Népszava is beszámolt arról, hogy a magyar szélsőjobboldali politikus előzőleg írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy az ügyben, hogy a román szélsőjobboldali, magyarellenes Calea Neamului augusztus 3-án Budapesten akar megemlékezést tartani arról, hogy a román hadsereg 1919-ben bevonult a magyar fővárosba. Az erről szóló bejelentéssel „Megyünk Budapestre!” felkiáltással Mihai Tîrnoveanu egyesületi elnök állt elő még július 9-i Facebook-posztban, hozzáfűzve, minden jogi lépést megtesznek, a megemlékezést bejelentik a magyar hatóságok előtt.
Mihai Tîrnoveanu már a múlt csütörtöki Facebook-posztjában háborgott amiatt hogy Orbán Viktor Ilie Bolojan román kormányfővel vacsorázott Bukarestben, és a budapesti rendőrség kitiltotta őket magyar Országház elé tervezett rendezvényről, meg azért, hogy a Budapest Pride résztvevői még bírságot sem kaptak. Pintér Sándor Novák Elődnek küldött válaszában hivatalosan is megerősítette a betiltást, s linken mellékelte Terdik Tamás Budapest rendőrfőkapitánya július 22-én hozott határozatát, amelyet személyesen ismertettek a román szervezőkkel. Mihai Tîrnoveanu ugyan célzott arra, hogy 48 órán belül közigazgatási jogorvoslatot kezdeményezhetnek a határozat ellen a Kúriánál, de az nem derült ki, hogy ezt megtörtént-e.
Novák Előd mindenesetre továbbfűzte az 1919-es román bevonulás történetét, hiányolva, hogy az Orbán-kormánytól nem kapott választ egy másik kérdésére, amelyben felvetette: „Ha már az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő holokauszt-kárpótlás a mai napig is szerepel kiadásként a magyar állami költségvetési törvényben (évről évre nagyobb összeggel, hiszen az emelést ellenző módosító javaslatomat mindig leszavazza az összes többi párt), akkor ennyi erővel Románia felé is élhetne jóvátételi igénnyel a magyar kormány – hajlandóak-e erre?” Kérdését azzal próbálta meg alátámasztani, hogy Raffay Ernő történész becslése szerint az 1919 őszén visszavonuló román hadsereg legalább 30-40 ezer vagon rablott holmit szállított el magyar és volt magyar területekről.
Az Országház előtt akar emlékezni az 1919-es budapesti bevonulásra a román szélsőjobb, Novák Előd levelet írt Pintér Sándornak