Az Országház előtt akar emlékezni az 1919-es budapesti bevonulásra a román szélsőjobb, Novák Előd levelet írt Pintér Sándornak

Írásbeli kérdésben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, azzal kapcsolatban, hogy a román szélsőjobboldali, magyarellenes Calea Neamului (a Nemzet Útja) nevű egyesület augusztus 3-án Budapesten akar megemlékezést tartani arról, hogy a román hadsereg 1919-ben bevonult a magyar fővárosba.

Az erről szóló bejelentéssel „Megyünk Budapestre!” felkiáltással Mihai Tîrnoveanu egyesületi elnök állt elő még július 9-i Facebook-posztban, hozzáfűzve, minden jogi lépést megtesznek, a megemlékezést bejelentik a magyar hatóságok előtt.

„Tisztelt Belügyminiszter Úr! Miután Orbán Viktor a soviniszta George Simiont támogatta a román elnökválasztáson, felbuzdultak a magyarellenes erők, és már a magyar parlament elé szerveznek gyűlést a hazánkat kirabló román hadsereg 1919. augusztus 3-i budapesti bevonulásának évfordulóját ünnepelve. Ez jogszerűen betiltható a gyülekezési törvényben előírt esetre, a magyar nemzet (…) méltóságának a megsértésére hivatkozva” - emlékeztetett Novák Előd, hozzátéve, a Mi Hazánk szorgalmazza, hogy a megemlékezést betiltsák.

„1916 nyarán Románia belépett az első világháborúba az antant oldalán, és támadást indított Magyarország ellen. Erre válaszul, miután a román hadsereget sikerült visszaszorítani, 1916 december 6-án a központi hatalmak csapatai, köztük magyar huszárok, bevonultak Bukarestbe. Ez a győzelem jelentős katonai és politikai fordulatot jelentett a világháborúban; mégsem szervezünk Bukarestbe ünnepséget, hasonlóképp a mostani román provokációnak sem szabad teret biztosítani a Mi Hazánk szerint” - indokolta beadványát Novák Előd. Úgy folytatta: „A gyűlést szervező román soviniszta eufemisztikus közleményével ellentétben a hadseregük 1919-es bevonulása korántsem egy lecke volt emberségből és civilizációból, hanem a magyar történelem egyik legsötétebb eseménye. A nemzetközi történelemírás is elismeri, hogy emberség helyett inkább a kegyetlenkedés, a katonai túlkapások és a hazánk kirablása lennének erre a megfelelő jelző.” Példaként említette Bryan Cartledge történész, az Egyesült Királyság korábbi magyarországi nagykövetének egy Trianonról szóló könyvét, amelyben a szerző részletezi, hogy a románok a közbiztonság helyreállítására való hivatkozással összehívták, majd karóba húzták a magyar csendőröket Budapesten. Novák Előd szerint inkább jóvátételi igénnyel kellene fellépni a bukaresti kormány előtt a történtek miatt. „A meghirdetett román soviniszta gyűlés jogszabálysértő, ezért kérem, hogy a gyülekezésről szóló 2018. évi LV. törvény 13. §-a alapján szíveskedjenek azt megtiltani (és bár normális esetben nem kéne külön kérnem, de utána meg is akadályozni) elsődlegesen azért, mert sérti a magyar nemzet méltóságát, másodlagosan a közrendet, harmadlagosan pedig a közbiztonságot is, ahogy azt a BRFK-nak küldött levelemben részletesebben is kifejtettem” - zárta írását.

A Calea Neamuluit alighanem megihlette, hogy Orbán Viktor szilárdan kiállt George Simion, a magyargyűlölő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője mellett a május 18-án végződött román elnökválasztáson. Ez hiábavaló dolog volt. de az biztos, hogy George Simion megkedvelte a magyar miniszterelnököt.

Novák Előd mostani kiállásának is van egy nem is olyan kicsi szépséghibája, nevezetesen, hogy a Mi Hazánk a Fideszhez hasonlóan éppen ezen a héten simán együtt szavazott az AUR-ral az Európai Parlamentben, amikor Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét próbálták meg sikertelenül megbuktatni. Sőt, a magyar szélsőjobboldali párt EP-képviselője Borvendég Zsuzsanna alá is írta azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az AUR politikusa, Gheorghe Piperea, az EP leggazdagabb képviselője indított útnak.