Az eredmény szerint a 720 fős parlamentből mindössze 175 képviselő akarta megbuktatni Ursula von der Leyent és az összesen 27 fős biztosi testületű Európai Bizottságot, míg 360-an a bizalmatlansági indítvány ellen szavaztak és 18-an tartózkodtak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához az Európai Parlament 720 tagjának kétharmadának szavazata lett volna szükséges.
A kezdeményező a román szélsőjobboldali AUR párt képviselője, Gheorghe Piperea volt, mellette többi között a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság pártjának a képviselői és egyéb, sokszor Vlagyimir Putyinnak kedvező politikát támogató EP-képviselők, mint például a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna volt a 74 aláíró között.
Az indítvány szövegében többek között azzal indokolták a bizalom elvesztését, hogy Ursula von der Leyen még mindig nem tudott tisztázni több kérdést, mint például azt, hogy a Covid-vakcinák beszerzésekor hogyan és pontosan miről tárgyalt SMS-ben a Pfizer vakcinagyártó cég vezetőjével, megszegve a hivatalos eljárásrendet.
Bár a kezdeményezést nem írták alá fideszesek, a héten maga Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben: „Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!” – írta szerda délután a Facebookon. Orbán ezzel a 2025. májusi román elnökválasztás után már másodjára állt a román szélsőjobb mellé.
Nem sikerült megbuktatni Ursula von der Leyent, de legalább Orbán Viktor újra simán a magyargyűlölő román szélsőjobb mellé álltA hétfőn tartott plenáris vitában már látszott, hogy az EP többsége nem fogja megbuktatni Ursula von der Leyent. A vitában az elnök asszony az Európa-párti többséget állította szembe az oroszpárti szélsőséggel.
Tavaly az Európai Néppárt (itt ülnek a Tisza Párt képviselői), a szocialisták (itt van a DK két EP-képviselője), a liberálisok és részben a zöld frakció támogatásával választották másodjára a Bizottság elnökévé a német CDU-ból érkező Von der Leyent.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a szocialisták, liberálisok és a zöldek is elégedetlenek voltak a vezető és a néppárt néhány lépésével. A tavaly júniusi EP-választások után jobbra tolódott Európai Parlamentben ugyanis a néppárt több ízben is a szélsőjobboldali frakciókkal alkotott többséget, és számos lépésben próbálták visszabontani például az előző ciklusban elfogadott klímavédelmi törvényeket.
Az elégedetlenség viszont – mint most kiderült – nem ment tovább a néppárt hangos számonkérésén. A szocialisták és a liberálisok több biztost is adnak Ursula on der Leyen testületébe, ahogy az olasz szélsőjobboldali Giorgia Meloni pártjából is érkezik egy alelnök, így a bizottsági megbuktatása az ő pozícióikat is borította volna.
A szocialisták tartózkodással fenyegettek, és erre végül ígéretet kaptak Von der Leyentől arra, hogy a regionális politikában megmarad a régiók és önkormányzatok szerepe.
A végső szavazásban a néppárt elsöprő többsége szavazott az indítvány ellen, köztük a tiszás Tarr Zoltán és Dávid Dóra is. Érdekes módon csak két romániai RMDSZ-es EP-képviselő tartózkodott. Bár Magyar Péter videón a strasbourgi plenáris helyszínéről kérte számon a Fideszt a Simion-féle román szélsőjobb támogatásáért, ő nem szavazott a csütörtök délben tartott ülésen. Ahogy a hét tiszás EP-képviselőből négyen (Kulja András, Gerzsenyi Gabriella, Lakos Eszter és Kollár Kinga) sem nyomott gombot ezen a szavazáson, pedig a néhány perccel későbbi, más témában tartott szavazáson jelen voltak és szavaztak.
Magyar Péter: Az Európai Parlament többsége elutasította az Orbán-Simion paktumotA DK-s Dobrev Klára a szocialista frakció többségéhez hasonlóan szintén az indítvány ellen szavazott, míg a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői Ursula von der Leyen bukására szavaztak.
