A kislányok régóta szeretnek belebújni az anyukájuk ruhájába, cipőjébe, talán még a rúzsát is elcsenik, és összekenik vele az arcukat. Nagylánynak, felnőtt nőnek képzelik így magukat, ami egy teljesen ártalmatlan szórakozás – mindaddig, amíg ez ténylegesen csak egy játék. A történelemben a gyerekek ruházata sokáig nagyon hasonlított a felnőttekére, csak a XX. század második felében jelentek meg a kifejezetten a gyerekek igényeire szabott ruhadarabok, amelyek kényelmesek, vidámak, nem feltétlenül kell rájuk annyira vigyázni. Ugyanakkor az utóbbi időben elkezdtek gyerekek számára gyártani olyan ruhadarabokat is, amelyek nagyon is felnőttesek, kihívóak, szexisek. Ez viszont már merőben más „játék”, mint amikor a túlméretezett felnőttruhát veszi fel egy gyerek. A falatnyi, feszülő miniszoknya, a haspóló, a magas sarkú (!) gyerekcipő korántsem való egy kislánynak – mégis megvásárolhatják a szülők.
A közösségi médiában megjelenő reklámfotókon „csábosan” pózoló óvodások láttán sokak gyomra szorul össze, ezért megkerestük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, hogy osszák meg a véleményüket erről a trendről. Stáhly Katalin gyermekpszichológus lapunknak elmondta: évek óta foglalkoznak ezzel a jelenséggel, 2021-ben jegyezték be Gyermekbarát Média és Reklám védjegyüket. A védjegy használatára minden olyan szervezet jogosult, amely az alapítvány által szervezett, jogszerű és etikus gyerekreklámokkal és médiatartalmakkal kapcsolatos megfelelési programban vesz részt, felelősségvállalást tükröző belső szabályzatot vezet be, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat elvégzi.
„Gyerekek kapcsán nagyon sokszor hangzik el az a kifejezés, hogy »a korának megfelelő«. Sok mindenben szerencsére egyetértés van a társadalom többségében a gyerekkorral és a gyerekek fejlődésével kapcsolatban – fejtette ki a szakember. - Ilyen többek között az, hogy nem nézetünk a gyerekekkel erőszakos vagy szexualizált tartalmakat, mert tudjuk, hogy az érzelmi és értelmi fejlődésük még nem kész arra, hogy ezeket befogadja és feldolgozza. Ha mégis ilyen tartalmakat lát, az sok esetben zavart, félelmet vagy szorongást kelthet benne. De az is része ennek, hogy nem öltöztetjük a gyerekeket olyan ruhákba, amelyek túlságosan felnőttesek és kihívóak, mert ezzel nem csupán a gyerekek saját belső világát zavarhatjuk meg, hanem akár veszélynek is kitehetjük őket.
Ma ugyanis a túlszexualizált módon öltöztetett vagy bemutatott gyerekek nemcsak az offline világban kaphatnak kéretlen kijelentéseket, ajánlatokat, hanem az online világban még inkább. A róluk készült felvételek korlát nélkül felhasználhatóak, ez ma nagyon is valós veszély.
Minden szülőnek kötelessége és felelőssége a gyerekéről megfelelően gondoskodni, őt megvédeni. A »korának megfelelő« kifejezés tehát elsősorban a gyerekek védelme és a saját magukról kialakított önkép miatt nagyon fontos”. Hozzátette: a gyerekeknek játékra, szeretetre és biztonságra van szükségük, biztonságot és biztonságos kapcsolatokat kell megélniük gyerekkorban, minden olyan élményt, ami az adott életkorban természetes, és a koruknak megfelelő.
Az alapítvány egy külön kiadványban foglalkozik a témával. Ebben szerepel, hogy a 21. században a médiának, és ezen belül is a közösségi médiának alapvető szemlélet- és értékformáló, befolyásoló szerepe van. Egy médiafelület vagy egy reklám hatása nemcsak a jelenben, de a jövőben is érvényesülhet. Ez utóbbi különösen igaz az interneten is elérhető tartalmakra, hiszen azok könnyebben átvehetőek, idézhetőek, és több embert érnek el. Ezért fontos, hogy az iparági szereplők, felismerve a társadalmi felelősségüket, a saját céges alapértékeiken túl a gyerekek védelme, jóléte és biztonsága mellett is elkötelezzék magukat.
A Hintalovon Alapítvány gyermekbarát média és reklám kezdeményezése ennek a felelősségvállalásnak a szellemében rögzíti azokat az alapelveket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a médiával és reklámozással akár a tartalom, akár a tartalomkészítés oldalán találkozó gyerekek biztonságban és jól érezzék magukat a velük való együttműködés során; a szülők biztonságban, jó kezekben tudják a gyermeküket és a történeteiket a tartalomkészítés folyamatában; a médiatartalmakban és reklámokban megjelenített gyerekek ábrázolása megfelelő, a jogaikat és az érdekeiket tiszteletben tartó legyen. Kiemelten fontosnak tartják, hogy segítsenek a gyermekekről tartalmat készítőknek, azt megrendelőknek abban, hogy könnyebben eligazodjanak a felmerülő jogi – különösen a gyermekvédelmi, gyermekjogi, reklám- és médiajogi – és adatvédelmi kérdésekben.
Az alapítvány felhívja a figyelmet arra: a gyerekek reklámban, médiában, közösségi médiában való megjelenítése hatással van rájuk, befolyásolhatja az önképüket, a testképüket, hogy elfogadják-e, szépnek látják-e magukat, de azt is befolyásolhatja, hogyan látnak másokat.
Egy nyilvánosan közzétett felvétel sok ezer gyerekre lehet hatással, a felnőttek felelőssége tehát nem csekély. Annak ellenére, hogy a gyerekek médiareprezentációja igen magas, és a reklámokban előszeretettel használnak gyerekszereplőket, az ő fizikai és lelki szükségleteiket, igényeiket, véleményüket gyakran nem veszik figyelembe megfelelő mértékben. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy gyakran találkozunk tárgyiasító, a gyereket kihasználó ábrázolásokkal.
A Hintalovon szakemberei kiemelik: a gyerekről készült fotó, videó nem sértheti a gyerek emberi méltóságát, nem ábrázolhatja őt kiszolgáltatott, nevetséges, számára előnytelen helyzetben. Ezen alapszabályok betartását gyakran felülírja a „cukiságfaktor” kiaknázása, gondoljunk csak az evés közben maszatossá vált pofikra vagy az alvó kicsikre. Sokan abba sem gondolnak bele, hogy az online platformokon elérhető, gyereket is ábrázoló reklámok, képek, videók, az azokhoz kapcsolódó írásos bejegyzések az ezeken szereplő gyerek digitális lábnyomát növelik, de gyakran nem a saját döntése alapján. A nyilvánosság, a gyerekről online elérhető adatok nagy mennyisége pedig növeli a kortárs bántalmazás, az online zaklatás és a személyes adatokkal való visszaélés lehetőségét. Különösen magas ez a kockázat, ha a tartalom a közösségi médiában jelenik meg. A szereplés, az ismertség, felismerhetőség az állandó külső visszaigazolás szerzésének kényszerét idézheti elő az érintett gyereknél, miközben a saját értékeit a pozitív és negatív visszajelzések (lájkok, kommentek) alapján alakíthatja ki.
Kamerák kereszttüzében
Jelenleg mintegy 2,2 milliárd gyerek él a földön, és egy átlagos gyerekről több mint ezer felvétel készül ötéves kora előtt. A gyerekek azonban nemcsak a közösségi médiában jelennek meg: átlagosan a reklámok harmadában, és minden 10. hírben és tudósításban szerepelnek. A reklámokban főleg lányokat láthatunk, az esetek több mint 60 százalékában egyedül. A felvételeken szereplő gyerekek alig több mint 40 százaléka iskoláskorú, a többség ennél fiatalabb.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a reklámokban közvetített helyzetek nem a valóságot ábrázolják, és ennek a kreált valóságnak való megfelelés, egy lehetetlen elképzelés elérése szorongást, önbizalomhiányt idézhet elő a gyerekekben. A reklámok nemcsak a szereplőkre, hanem azokra is hasonló hatással vannak, akik megnézik ezeket. A gyerekeket gyakran szexualizált módon ábrázolják, vagy akár gyerekeknek nem ajánlott termékeket hirdetnek velük, így a reklám hatásában más gyerekeknek is rossz példát mutat.
A Hintalovon szakmai ajánlása alapján bármilyen tartalom is készüljön, az ezekben szereplő gyerek sminkelése és a retusálás, filterek használata vagy a felvételek egyéb manipulálása nem ajánlott kisgyerekeknél. Idősebb gyerek esetében, akinek önálló stílusa van, és elképzelése a saját megjelenésével, megjelenítésével kapcsolatban, már felmerülhet más megoldás, de kizárólag a gyerekkel együttműködve. Egyértelműen kimondják: a fotón, videón a gyerek nem szerepelhet átszexualizált, kihívó vagy más módon őt kiszolgáltatott helyzetbe hozó pózban. A gyerek az életkorának megfelelő ruhát viseljen, nem ajánlott felnőttesíteni.
