A magyarok nem ítélik el Majkát a fejbe lövés miatt, a Kneecap kitiltásával viszont a többség egyetért

Idén nyáron a politika szokatlanul látványos módon szivárgott be a fesztiváléletbe – legyen szó Majka megosztó performanszáról vagy a Kneecap körüli vitákról. Az Europion gyorsfelmérése szerint ezek az ügyek a közvéleményben is komoly hullámokat vetettek.

Mint ismert, július 19-én a Campus fesztiválon Majka együttesének egyik tagja eljátszotta, hogy egy mikrofonnal fejbe lövi a félreérhetetlenül kormánykritikus dala, a Csurran, cseppen előadása közben a rappert. A kormánysajtó és fideszes politikusok is kiakadtak ezen, csütörtökön pedig a NER-közeli távközlési cég, a One bejelentette, hogy megszakítja Majkával a szponzori együttműködést. Mindez azért érdekes, mert ennek ellenére másnap este fellépett a One által támogatott siófoki Plázson, és újból eljátszotta a fejbe lövést, csak kicsit másképp. 

A Europion felméréséből az derül ki, hogy a többség nem ítéli el Majkát. A válaszadók 53 százaléka szerint „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon belefér a művészi szabadságba, míg csupán 22 százalék véli úgy, hogy az jelenet erőszakra buzdít, ezért elfogadhatatlan. A maradék 25 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni.

Az idősebbek körében némileg nagyobb megbotránkozást keltett a performansz, a 60 év felettiek 28 százaléka tartja elfogadhatatlannak. A közvélemény-kutatás szerint a pártszimpátia is vízválasztónak bizonyult a kérdésben: amíg az ellenzékiek és pártnélküliek túlnyomó része megengedő – pl. a tiszások mindössze 4 százaléka értékelte felbujtásnak a Debrecenben történteket –, addig a kormánypártiak körében a szűk többség (51 százalék) elutasító.

A Kneecap esetében a többség a tiltás felé hajlik 

A Kneecap körüli botrány megítélése már kevésbé egyértelmű. Mint arról korábban beszámoltunk, nemrég Orbánék kérésére, egy hónapok óta húzódó nemzetközi botrányt követően példátlan módon, három évre kitiltották Magyarországról a Kneecap nevű északír raptrió tagjait, akik így nem léphetnek fel augusztus 11-én a Sziget Fesztiválon. A döntés okaként az antiszemita gyűlöletbeszédet, valamint a Hamász és a Hezbollah nyílt éltetését emelte ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. 

Az ügyben korábban megszólalt a Sziget is, szervezői szerint a kitiltás egy olyan lépés, amelyet példátlannak, szükségtelennek és sajnálatosnak tartanak, nem mellesleg negatívan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését. A belfasti zenekar posztjában hangsúlyozza, hogy egyetlen tagjukat sem ítélték el bűncselekmény elkövetése miatt egyetlen országban sem, és kiállnak mindenféle gyűlölet-bűncselekmény ellen.

Bár a válaszadók alig fele hallott egyáltalán az ügyről, és csak 20 százalék mélyedt bele részletesen, így is inkább a tiltás pártján áll a többség: a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek minősülnek, és csupán 34 százalékuk látja úgy, hogy azok beleférnek a szólásszabadság kereteibe.

A Sziget szervezőinek döntéseiről is hasonló vélemények születtek: 39 százalék szerint le kellett volna mondani a Kneecap fellépését, míg 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amellyel a zenekart kitiltották Magyarország területéről, 47 százalék támogatja, 31 százalék ellenzi. A fiatalok (16–29 évesek) körében azonban sokkal nagyobb a szólásszabadság-párti álláspont támogatottsága (46 százalék).

Ebben az ügyben is kirajzolódik a pártpolitikai megosztottság. A kormánypárti szavazók körében csak 21 százalék szerint férnek bele a szólásszabadság kereteibe az északír zenekar palesztinpárti megnyilvánulásai, 58 százalék szerint a Szigetnek vissza kellett volna vonnia a meghívást, 73 százalék helyesli a kormány döntését. A Tisza-szavazók megosztottabbak: 47 százalék a szólásszabadságra helyezi a hangsúlyt és csak 34 százalék várta volna el a meghívás visszamondását, és ugyanennyien értenek egyet a kitiltással is.