Szlovéniáról, bár szomszédos ország, amelyet száz kilométer hosszú határ választ el Magyarországtól, nem sokat tud a magyar közvélemény. Pedig amikor Ljubljanában járunk, nem érezzük, hogy külföldön vagyunk: a nem egészen 300 ezer lakosú fővárosban a volt Monarchia otthonossága vesz körül. Nem is beszélve arról, hogy volt idő, amikor ez a kis ország a Magyar Királyság része volt.
Szlovéniában a lakosság nagyjából háromnegyede városokban él. Az ország területe (kereken 20 ezer négyzetkilométer) és lakossága (2,1 millió) alig nagyobb, mint Magyarország területének és lakosságának egyötöde. Budapest és Ljubljana között mindössze 381 kilométer a távolság, ami csak háromnegyedével hosszabb, mint a megszokott Budapest–Bécs út. Az ország természeti adottságai, kicsiny, nem egészen 50 kilométeres tengerpartja, gyönyörű alpesi hegyei, a legmagasabb, közel 3000 méteres Triglav hegycsúcs, a 321 tó, a temérdek építészeti emlék látványossá teszi Szlovéniát.
Ha a földrajzi távolság nem is nagy, a két ország fejlettsége és jövedelmi szintje közötti távolság jelentős. Szlovénia egy főre jutó nemzeti jövedelme, kereken 34 ezer dollár, másfélszer nagyobb, mint Magyarországé (kereken 23 ezer dollár). Mintha nem is a közép-európai térséghez tartozna, jövedelmi szintje azonos Spanyolországéval és nem nagyon marad el Olaszország mögött.
A magyarok szeretnek panaszkodni a történelem sorsveréseire, pedig azok sehol sincsenek a szlovén történelem sorscsapásaihoz képest. A mai Szlovénia része volt a Római Birodalomnak, a Bizánci Birodalomnak, a Magyar Királyságnak, a Velencei Köztársaságnak, sőt Napóleon birodalmának és a Habsburg Birodalomnak is. Önálló nemzeti arculatát a XIX. században nyerte el: Jernej Kopitar 1808-ban publikálta az első szlovén nyelvtant és megtisztította szlovén nyelvet a némettől, melyen az első újság 1843-ban jelent meg. A századforduló körül azonban nem a nemzeti önállóság törekvése dominált, hanem a “jugoszláv eszme”, az összefogás a balkáni délszláv népekkel. Ezzel az eszmével lépett fel Laibachban (a mai Ljubljanában) Ivan Cankar, aki 1913. április 12-én 250 fős hallgatóságának “A szlovének és a jugoszlávok” címmel tartott előadást.
Amikor a háború véget ért, 1918 őszén a szlovének nem az önállóságot választották, hanem a szerbekkel és horvátokkal létrehozták Jugoszláviát. A II. világháború idején az ország német, olasz és magyar megszállás alá került, majd a fasiszta Horvátország részévé vált. Szlovénia a világháború utáni Jugoszlávia legfejlettebb tagállama volt: az összlakosság 11 százaléka állította itt elő az ország GDP-jének ötödét és exportjának harmadát. A jövedelmi szint a legszegényebb tartomány, Koszovóé nyolcszorosát tette ki.
Feltehetően ez is nagy szerepet játszott abban, hogy Szlovénia 1991 júniusában elsőként hagyta el Jugoszláviát és deklarálta független államiságát, hozta létre önálló hadseregét. Ez utóbbi mindössze 7300 főből áll 1500 tartalékkal, de Szlovénia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, ami biztonságot nyújt az országnak.
Vajon mi a titka Szlovénia térségen belüli kiugró fejlettségének? Az egyik döntő tényező a lakosság magas iskolázottsága. A szlovén oktatási rendszert az Európai Unió 27 országa között a 4-ik helyre rangsorolják, ami a világ 200 országa között a 12-ik legjobb helyet jelenti. A felnőtt lakosság 83 százaléka elvégezte a középiskolát (ami meghaladja a fejlett OECD országok 74 százalékos arányát, nem is beszélve Magyarország 51 százalékáról), és a középiskolát végzettek több mint 80 százaléka felsőfokú tanulmányokat folytat, ami közel kétszerese a magyarországi adatnak. Ez bizony sokkal inkább nyugat-európai, mint közép-európai szint.
Ugyanez mondható el a lakosság várható élettartamáról, amely meghaladja a 81 évet, vagyis 5 évvel hosszabb a magyar lakosságénál, és valamivel magasabb, mint az Európai Unió átlaga. Az Egyesült Nemzetek úgynevezett "emberi fejlettségi" indexe három meghatározó tényező kombinációja: az egészségi állapotot az átlagos élettartammal méri, az iskolázottságot az iskolában töltött évek számával, a gazdagság szintjét pedig az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján. Ezzel Szlovéniát világviszonylatban a 22-ik helyre sorolja, megelőzve Franciaországot, Spanyol- és Olaszországot.
A termékenységi ráta azonban, mint Európa zömében, itt sem pótolja az elhalálozottakat: egy asszonyra átlagosan csupán 1,6 gyermek születése jut, ami elmarad az újratermeléshez szükséges átlagosan 2,1 gyermektől. (Meglepő, hogy az öngyilkosságok száma is nagyon magas: 2020-ban 100 ezer lakosból 17. Ez azonos a magyar öngyilkosságok arányával, az egyik legmagasabb Európában, majdnem kétszerese a világ átlagnak.)
A másik fontos tényező, hogy az ország tudatosan európai akar lenni, és mélyen, konfliktusmentesen beágyazódni az európai és nemzetközi gazdasági-politikai rendszerbe. Tagja a World Trade Organizationnak, számos összeurópai szervezetnek és az Európai Uniónak, és három évvel a belépést követően már bevezette az eurót. Mindezek ellenére a közép-kelet-európai térség politikai betegsége, az autokratikus rezsimek uralma kísértett Szlovéniában is. Orbán Viktor barátja, az autokratikus vonásokat hordozó Janez Janša háromszor is miniszterelnök volt 2004 és 2022 között, de nem sikerült átalakítania az ország politikai arculatát. 2022-ben azután vereséget szenvedett, ami talán politikai pályafutása végét jelenti.
Az ország gazdasága a XXI. század élvonalába tartozik. Jól tükrözi ezt, hogy exportjának 34 százalékát a gyógyszeripar termékei, további 18 százalékát villamos gépek és komputerek teszik ki. Néhány vállalata, mint a Krka, amely 70 országban adja el gyógyszereit, vagy az Elan, a sílécek és más téli sportszerek gyártója, nemzetközi rangú. Különlegesen kiemelkedik azonban az 1950-ben alapított, ma már világhírű és a nemzetközi élvonalba tartozó Gorenje, melynek 83 bedolgozó vállalata van, közülük 59 az országon kívül található. A konyhai, háztartási felszereléseket és fürdőszoba berendezéseket gyártó vállalat több mint 90 országba exportál.
Szlovénia exportjának kereken fele Svájcban, Németországban és Olaszországban talál vevőre. A munka termelékenységi szintje – Csehország után – a második helyen áll a térségben, a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek a GDP arányában a legmagasabbak a volt szocialista országok között, és a 10-ik helyen állnak az Európai Unióban. Szlovénia a volt szocialista országok között abban is különleges, hogy itt elmaradt az 1990 után máshol mindenütt bekövetkezett tömeges emigráció. Akkor lakossága nem egészen 2 millió volt, ma 2,1 millió főt tesz ki.
Ez a kicsiny, viharos történelmű ország a közép- és kelet-európai térség sikerországa.