Fidesz;erdélyi magyarok;

Transzilván Megafon

Nem rázta meg az erdélyi nyilvánosságot, hogy az erdélyi származású nyugalmazott diplomata, Beke Mihály András múlt héten a Magyar Hang stúdiójában a kamerák előtt tépte szét Fidesz párttagkönyvét. „Stoptáblát a damaszkuszi útra!” – idézték fel többen Bajor Andor egykori kolozsvári író híres szavait, aki 1990. őszén reagált így a korábbi megélhetési párttagok volt ellenállókként vagy a damaszkuszi úton hirtelen megvilágosodottként való burjánzására. Ha a közvélemény-kutatások a továbbiakban is ellenzéki fölényt mutatnak majd, a kárpát-medencei magyar politika és közélet damaszkuszi útján is egyre nagyobb lesz a tolongás, jövő tavaszig sok rezsimkegyenc és rezsimkitartott fog még Saulusból Paulusszá válni. A damaszkuszi út persze elsősorban az őszinte megbánás és megtérés, a hit általi megigazulás és az önfeláldozás szimbóluma, hiszen az őskeresztényeket addig megszállottan üldöző Saulus a kereszténység leghatékonyabb terjesztőjévé vált, 13. apostollá, aki a mártírhalált is vállalta új meggyőződéséért. Remélhetőleg a magyar tolongók között is lesznek „apostolok” is. 

A nyugalmazott diplomata megkésett, látványos megtérése különben nem oszt, nem szoroz az erdélyi magyarság politikai szimpátiái tekintetében, - és nem csak azért, mert a nagyközönség gyakorlatilag nem is értesült róla. Amikor e sorokat írom, hétfőn este, a magyar kormány vagy az RMDSZ támogatásából élő erdélyi médiumok felületén nyoma sincs a hírnek, mint ahogy a magyar közmédiában sem. De a lényegen az sem változtatna sokat, ha nem lenne hírblokád. A tihanyi beszédet – amely állítólag az utolsó csöpp volt a megtért diplomatánál - már rég vagy kimagyarázták, vagy megbocsátották a nemzet miniszterelnökének erdélyi hívei. A legutóbbi, a tihanyi beszéd után készített– az RMDSZ alapítványa által megrendelt – felmérés szerint az erdélyi magyarok 89 százaléka támogatja Orbán Viktort. Akinek rezsimje ugyebár semmit sem bíz a véletlenre. A közösségi médiára alapozó Tisza nem lebecsülendő ellenfél határon túl sem, a közösségi média erejét pedig éppen a romániai elnökválasztás bizonyította be legékesebben.

Budapest nem tétlenkedett - létrehozták Erdélyben is a Transzilván elnevezésű multimédiás csatornát, ami egyszerre erdélyi Harcosok Klubja és Megafon. Hogy magyar közpénzből működik, ahhoz nem fér kétség, hiszen az egyik alapító Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. A másik alapító, Marosvásárhely volt alpolgármestere múlt héten mondta el az erdélyi Krónikának, hogy a projekt életre hívásához a legerősebb löketet a a román választások feszült, vitatott időszaka adta. „Úgy látom, hogy a magyarországi választások közeledtével egy másik ilyen típusú időszak következik, és a közösségi felületeken egyre inkább igyekeznek Erdélyben is meghonosítani azt a fajta durva hangnemet, ami a magyarországi közösségi médiában zajló diskurzust jellemzi”, tette hozzá.

A kezdeményezés egyik fő szempontja „a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása”. És ehhez megvan pénz, paripa, fegyver, ezt nem tudja ellensúlyozni akár több széttépett párttagkönyv sem.