Bodor Panna: Széna Bogi és az elveszett reggel, valamint Rádai Andrea: A repülő roller című kötetei egy-egy barátságosan berendezett gyermeki világ díszleteibe vezetnek. Széna Bogi megszokott környezetét a hajába alvás közben notóriusan beleakadó, kedves tárgyak jelzik: egy titokzatos fémdobozka, egy pár diómintás zokni és Ernő, a plüsshangyász. Otthonos az is, ahogy anyukájával rögtön a könyv elején egy kitapasztalt forgatókönyvbe kezdenek párnapos, betegség miatti otthonléte alatt: felépítenek egy vakációzó trónust, mellette hűsítő cseretakaróval, bekészítenek könyveket, anya elkészíti a vakációzó frizurát, és finomságokat hoz tálcán.
A repülő roller főszereplője, Misi világát az óvodába vezető út teszi kiismerhetővé, amit a könyv kezdetén új barátjának, Móka mókusnak is bemutat. Pontosan tudja, hogy melyik állomásokhoz kötődik az úton: ilyen a cukrászda, a zöldséges néni, aki minden reggel odaköszön Misinek, a néha lecserélt plakát a reklámfelületen, ilyen Hangya úr, akit egy rózsába bepillantva lehet szemügyre venni, a reggelente sétáltatott kutyák, Spuri, Gyuszi és Gyömbér, valamint a titokzatos, piros sapkás futó. A könyv dramaturgiája tehát épp nem az otthonlét, hanem a reggeli út mindennapos megtétele köré épül.
Mindkét kötet bensőséges atmoszférájához alapvetően járulnak hozzá az illusztrátorok: Széna Bogi bohókás karakterét Fodor Anikó elevenítette meg, Misi reggeli útjait Sipos Fanni visszafogott, kék-sárga illusztrációi kísérik.
A könyvek erénye, hogy – bár kitartó hallgatóság esetén akár egy szuszra is elolvashatóak – igen rövid fejezetekre tagoltak, és ezek mindegyike egy-egy alig észrevehető konfliktus köré szerveződik. Az ábrázolt rutinokba így feltűnés nélkül ágyazódnak bele egyensúlyvesztett szituációk, melyek egy jó ötlettel áthidalandók – ez leképezi azt a helyzetet is, ahogyan maga a mesekönyv napközben, várakozás vagy utazás alatt kisgyermekes szülők kezébe kerül. A történetekben, legyen szó akár egy hirtelen beütő hiányérzetről, hogy az óvodástársaknak biztos milyen izgalmas napja van Széna Bogi nélkül, vagy épp a szorongásról, miként fogják őt másnap visszafogadni, az apró kríziseket mindig feloldja valami: szüleivel közösen kitalált átvezető rítus, vagy épp egy álom, ahol belebújhat kedvenc óvónénije köntösébe. Bodor Panna őszintén ábrázolja, hogy egy néhány napos vakáció – elsőre bármilyen jól is hangzik – nem csak móka és kacagás, de az elmerülés egy jó álomban, a rajzolásban vagy a szerepjátékban minden nehézséget felülírhat.
Rádai Andrea alaphelyzete bizonyos szempontból tragikusabb, sürgetőbb: a főhősnek azért van szüksége a fantáziáját kitágító, talán képzeletbeli, mindenesetre valóban mesés kalandokba bevonó barátra, a mókusra, mert a szülei vagy a kistestvérével, vagy a főnökükkel vannak elfoglalva. Az anyuka például egyetlen egyszer sem fordul oda egy ötlettel vagy valami kedvességgel Misihez, csak kishúgával foglalkozik, őt eteti vagy altatja. A főszereplő nem viselkedik ellenszenvesen ezzel kapcsolatban, inkább csak általánosan lelombozott, így nem mérgesedik el a kapcsolat, sőt. Ezek a történetek – anyától vagy apától hallgatva – gyógyítóan hathatnak a szülő-gyerek viszonyra, egyúttal a mesén keresztül a hőssel azonosuló kisgyerek érezheti, milyen apró, de menő kalandokban van része szülei nélkül is.
Mint minden valamire való mesében, a Pagony Kiadó friss, óvodásoknak készült könyveinek lapjai is a helyrebillenés felé tartanak. A mai történetekben az olvasó és a hallgatóság együtt fedezheti fel a mindennapok megszelídíthető sárkányait és sokarcú segítőit, és erősödhet abban, hogy kihívások esetén mindig ott lehet egy közös alkotás vagy kaland ígérete.
Infó: Bodor Panna: Széna Bogi és az elveszett reggel. Rádai Andrea: A repülő roller. Pagony Kiadó, 2025.
