Orbán Viktor: Nem sokat változott a véleményem Oroszországról

Azért örüljünk annak, hogy Trump elnök úr lépett hivatalba Amerikába, mert valóban nem tudta eddig a békét megteremteni, de ha Biden maradt volna, vagy a helyére lépett volna (Kamala) Harris, akkor már benne lennénk a világháborúban - jelentette ki a miniszterelnök az Ultrahangnak adott nyilatkozatában.

Orbán Viktor kifejtette: az Egyesült Államok elnöke békét akar, az oroszokról tudjuk a legkevésbé, mit szeretnének. Azt biztosan tudhatjuk, hogy ők a kijelölt területi határokat el akarják érni, és ha háború árán is, de mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, vagy hogy ott a védelmi szövetség fegyvereinek lerakata legyen – fejtegette, megjegyezve: „van, aki békét akar, van, akinek akár háború árán is elérendő céljai vannak, és vannak, akik pedig háborút akarnak.”

Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy veszélyes példa lett Európában, mivel megmutatja, lehet állást foglalni a háború ellen és kiállni a béke mellett. 

Arra a felvetésre, miszerint vannak olyan vélemények, hogy Magyarország Oroszországnak egyfajta hűbérese, azt mondta, a „primitív véleményeket sem lehet száműzni az értelmes beszélgetésekből”, mivel ez egy „földszintes, minőségen aluli megközelítés”, és semmiképpen sem kedvez egy értelmes beszélgetésnek.

Kitért arra, mindenképpen el kell kerülni, hogy Trump beváltsa ultimátumát, és másodlagos vámokat vessen ki azokra, amelyek Oroszországgal üzletelnek nyersanyagokkal. Éppen ezért meg kell tenni mindent, hogy ezen ötven nap alatt létrejöjjön egy megállapodás az oroszok és az amerikaiak között, mert az orosz–ukrán egyezséghez ő maga nem fűz semmiféle reményt.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak azért volt fontos minél előbb csatlakoznia a NATO-hoz, mert abban az időszakban Oroszország még gyengének számított, és amennyiben megerősödik, már nem hagyná jóvá a hasonló lépéseket. Úgy vélte, hogy a NATO és a nyugati szövetségi rendszer keleti irányú bővítésére csak addig van lehetőség, amíg az orosz fél nem érzi magát elég erősnek ahhoz, hogy ezt megakadályozza. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a bukaresti NATO-csúcson is felmerült Ukrajna csatlakozása, amelyet az Egyesült Államok támogatott, a németek azonban végül ellenezték. Véleménye szerint ezzel a lehetőség végleg lezárult, mivel abban az időben Oroszország még elég gyenge volt ahhoz, hogy kockázatot lehessen vállalni Ukrajna vagy Grúzia NATO-tagságával kapcsolatban, de a nyugati országok nem léptek.

Hangsúlyozta, hogy ezt követően Oroszország egyre erősebb lett, és számára nyilvánvalóvá vált, hogy a további bővítés nem lehetséges, mivel Moszkva már képes megakadályozni a NATO közeledését a saját határaihoz. Az eseményeket szerinte a történelem igazolta, hiszen néhány hónappal később Oroszország és Grúzia között is kirobbant egy háború – „nem világos, hogy ki támadott meg kit”.

A 2009-es szentpétervári találkozóján pedig arról állapodott meg Putyinnal, hogy a magyar–orosz kapcsolatokban tegyék félre a történelmi vitákat, ez a felfogás érvényesül a kétoldalú kapcsolatokban.

Magyarország uniós tagságáról szólva azt mondta, elméletileg kijelölhető pont, ami után már nem éri meg bent lenni. „Én egy dolgot tudok vállalni a magyar választók felé: ha úgy látom, hogy már nem éri meg, akkor szólni fogok” – fogalmazott, ám nyomatékosította: egyelőre nem lát ilyen pontot. Orbán Viktor mindenesetre jelezte: nem az az Európai Unió, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. Majd ki is fejtette, mire gondolt. – Az EU akarja rávenni az országot a gender-ügyekre, illetve arra, hogy vegyen részt a háborúban.

A kormányfő szerint egyébként az egész világ kettévált, amit ő „transzatlanti hasadéknak” nevez. Eszerint van a progresszív-liberális oldal, jellemzően Európában és a konzervatív-nemzeti oldal, amerikai vezetéssel. – Európa háborúpárti, Amerika békepárti, és növekszik a hasadék, instabil a helyzet – folytatta a világ kettéosztását. A tengeren túli világban jobban bízik, mert - mint mondta -, Trump elnökkel nem ér véget Amerikában a republikánus kormányzás, szerinte az alelnök (JD Vance) folytathatja. Ha jól kormányoznak, nem elképzelhetetlen, hogy Amerikában 12 éves konzervatív-nemzeti időszak lesz. Mindenesetre Orbán Viktor szerint nagy megpróbáltatások előtt állunk, de 2030-ra egészen más világ lesz annak ellenére, hogy a biztonságpolitikai-kereskedelmi ügyekben is hasadékot lát.

– Oroszországnak volt olyan hatalmi ambíciója, hogy bár egy része Ázsiában van, de szeretne Európához is tartozni. Mi ezt elintéztük, létrehoztuk az oroszokkal és a kínaiakkal folytatott tárgyalásokkal. Oroszország és Kína valójában kiegészítik egymást, komplementerek. Európa viszont még mélyebbre juthat, és ha Magyarországon rossz politika lesz, 30-40 évet is elveszíthetünk.

Azt elismeri a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság állapota nem jó, nem vitatja, hogy nincs konjuktúra, és az általa ígért repülőrajt is elmaradt. – Hosszú a kifutópálya, de azt gondoltam, hogy könnyebb lesz – magyarázkodott amiatt, hogy az élet szinte minden területén aggódnak a magyarok a jövőjükért. Majd folytatta a kifogásokat, ugyanis azt gondolta, hogy az első félévben legalább tűzszünet lesz, Európa és az ukránok is elfogadják, hogy nincs értelme a háborúnak. Ezzel szemben – vélekedett – az európaiak meggyőzték az ukránokat, hogy háborúzzanak, és ők minden költségeiket állják. Közölte:

A kormányfő szerint szánalmas gondolat, hogy ebben a helyzetben ne tegyünk semmit, hogy ne találjuk ki, mégis mit lehet tenni. – Ez a mégis ezer éves politikánk. Célzott programokat indítottunk, például a kis- és középvállalkozásoknak a Demján Sándor-programot, aki egy forintot beruház, annak adunk még egyet. A kormány a háború ellenére segíti a fiatalokat, szeptembertől indul a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési hitelfelvételi lehetőség az első lakásra. Nem tehetjük ölbe a kezünket – tette hozzá, majd kérdésre elmondta, hogy tervezik a CSOK 80 millió forintos felső korlátjának az emelését is. Kormánya javaslata, hogy bérlakások helyett saját tulajdonú lakásokat kínálnak.

A felvetésre, hogy a jelenlegi helyzetben sokak szerint visszás, hogy egykori iskolatársa, Mészáros Lőrinc, veje, Tiborcz István és más családtagjai állami pénzekből gazdagodtak meg, lettek milliárdosok, Orbán Viktor cinikosan reagált.

Szerinte Mészáros Lőrinc is azok közé tartozik, akik körében az elmúlt 30 évben létrejöttek a nagy tőkevagyonok. Állítja, a tőkésosztály létrehozza saját magát, s az ő filozófiája, hogy a kormány ezt ne gátolja. Megjegyezte, hogy a jelenlegi nagytőkések körülbelül fele-fele arányban lettek azok 2010 előtt és azután. – Én három dolgot várok el a nagytőkésektől: minden törvényt be kell tartani, az adót be kell fizetni, és adjanak munkát másoknak, az embereknek. Nekem a szegényekkel és a középosztállyal van dolgom, nem a tőkésekkel. Hatvanpuszta álkérdés – intézte el a kínos kérdést. Hozzáfűzte, hogy Hatvanpuszta egy gazdaság, ami 85 éves édesapjáé, neki Felcsúton van háza nem ott.

Orbán Viktor kijelentette hogy 62 éves, van egy budai és egy vidéki háza, mi kelljen neki más.  – Van, aki átfazonírozza magát, hogy miniszterelnök lehessen, de ez nem én vagyok. Én 1988-tól vállaltam a politikát, ez a munkám, aminek a szolgálat áll a középpontjában, én ebben a világban vagyok. Felcsúton, ahonnan jövök, ez a normális élet, amit én teszek.

A kérdésre, hogy az elmúlt hetekben hónapokban sokan, egyre többen nem a Fidesz, hanem Magyar Péter és a Tisza győzelmét várják, Orbán Viktor ismét sajátosan válaszolt: „Az a kérdés, hogy van-e esélye másnak. Mi vagyunk Európa legszervezettebb, legnagyobb pártja. Nekem ki kell állnom, és el kell számolnom. (...) 90 százalékban teljesítettük az ígéreteinket. A lényeg, hogy Magyarországon kívül tartjuk a háborút, és nem engedjük be a migránsokat, megvédjük a gyermekeinket. (...) A fiatalokat segítjük, a családokat támogatjuk.”

A beszélgetés végén a miniszterelnök arról is beszélt, hogy lesz még egyszer belőle ellenzéki politikus, hiszen még csak 62 éves, és ő már rég eldöntötte, hogy „nem megy üzletbe”:

A kormányfő azt is megjegyezte, hogy nem fenyegeti a kiégés veszélye, mert a munkája tartalma állandóan változik, például a háború és Brüsszel, ami tönkre tesz minket, úgyhogy nincs egyhangúság, unalom. – A fő kérdés az erő, meddig van szenvedély, és ez a keresztrejtvény-fejtési szenvedélyem még megvan. Az ember ne foglalkozzon túl sokat magával, mert baj lesz.

Nekem van önkontrollom, és az ember a született tehetségeket szereti. A politikát én sem tanultam iskolában, de az iskoláimban arra neveltek, ami ma vagyok, Teri néni például hét évesen elszavaltatta velem a Talpra magyart (valójában Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét). Soha nem tanultam politikát, de sokaktól sokat tanultam – zárta Orbán Viktor.