Hoppál Péter elismerte, hogy kicsit egyoldalúnak tűnhetett az örmények elűzését felszabadításnak nevező posztja, de azért öntött még egy kis olajat a tűzre

A Telexnek kérdéseire saját korábbi posztjának frissítésével igyekezett magyarázni a bizonyítványát a fideszes Hoppál Péter, aki a magyar-török tudományos és innovációs évet koordináló kormánybiztosként azzal okozott jelentős felháborodást, hogy a Hegyi-Karabahban Azerbajdzsán által 2023-ban végrehajtott etnikai tisztogatást felszabadításnak nevezte, a Szovjetunió felbomlása utáni karabahi örmény függetlenségi törekvéseket pedig megszállásnak titulálta, nem foglalkozva azzal, hogy a területen több mint kétezer éve örmények éltek.  

Az Orbán-kormány az általa máskor fennhangon hirdetett kereszténység ellenére egyébként eddig is az iszlám vezetésű Azerbajdzsánt támogatta az örmény keresztények ellenében - Orbán Viktor például nyíltan gratulált Ilham Aliyev azeri elnöknek az örmények elleni etnikai tisztogatáshoz -, Hoppál Péter megnyilatkozása azonban még így is kivágta a biztosítékot, olyannyira, hogy nem csak a kommentszekcióban estek neki, de Akopjan Nikogosz, a magyar Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója is meglehetősen kemény hangon kérte számon. „Őszintén meglep, hogy az alapvető tényismeretek hiányában, ilyen arcpirítóan hazug, és örmény felmenőkkel rendelkező magyar emberek ezrei számára súlyosan sértő kijelentésre ragadtathatja magát, egy felelősnek gondolt parlamenti döntéshozó” - fogalmazott a magyarországi örmény politikus, majd közölte, Hoppál Péter bocsánatkéréssel tartozik, nem csak a meggyalázott karabahi örményeknek, nem csak az örmény gyökerekkel rendelkező magyaroknak, hanem minden kereszténynek, és minden, az emberi élet szentségét tisztelő embernek.

Hoppál Péter az őt kritizáló hozzászólókkal első ízben még szokásához híven nekiállt kommentharcot vívni, mostanra viszont frissítette a bejegyzését, amelyet azzal kezdett, hogy az Orbán-kormány mennyi mindent segített az örményeknek is - némi szépséghibája ennek, hogy az Azerbajdzsán által elüldözött örményeket ezúttal áttelepülteknek sikerült neveznie, amivel alighanem újra csak olajat öntött a tűzre. „Miközben Magyarország segít Azerbajdzsánnak a Karabah menti térség újjáépítésében, aközben az elmúlt évtizedben a Hungary Helps Program az örmény keresztényeknek is folyamatos segítséget nyújt nem csupán a Karabah visszafoglalásakor onnan áttelepülteknek, hanem egyházi humanitárius programokkal folyamatosan, a Közel-Keleten pedig a szíriai és az iraki háború, valamint a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények is számíthattak Magyarország segítségére” - fogalmazott.

Mint Hoppál Péter írta, ezek a támogatások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és Örményország 2022-ben ismét felvegye egymással a diplomáciai kapcsolatot, azt viszont már nem idézte fel, hogy a diplomáciai kapcsolatokat miért is szakította meg  annak idején a jereváni vezetés: 2012-ben Magyarország ugyanis átadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkos néven hírhedté vált Ramil Safarovot, hogy a hazájában töltse le azt az életfogytiglant, amelyre Magyarországon ítélték. Az azeri hadsereg őrnagya 2004-ben Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen előre megfontolt szándékkal meggyilkolta örmény tiszttársát, Gurgen Margarjant. Egy NATO által szervezett angol tanfolyamon voltak itt. A baltás gyilkos az Azerbajdzsánba való visszatérése után azonnal hősnek kijáró fogadtatást, amnesztiát, lakást és életjáradékot kapott. Mindezek után 2017-ben kiderült, hogy a Safarov átadása előtti és utáni időszakban több mint hétmillió dollárt utaltak át egy MKB-s számlára, valószínűleg az Azeri Pénzmosoda művésznéven ismert pénzmosási és befolyásolási kísérlet keretében. Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy „sumák”, aki a pénzt összeköti a baltás gyilkossal.

Hoppál Péter mindezt „kiegyensúlyozott diplomáciának” nevezte, majd az őt a kommentszekcióban kritizálókat „tiltott és törölt, egyoldalúan fröcsögő tiszás rövidlátó kommentelőknek” titulálta. Akopjan Nikogosz felszólításával kapcsolatban a fideszes politikus a Telexnek nyilatkozott. Azt mondta: – A téma nem fekete-fehér, mindkét oldalról történtek atrocitások, és ez kicsit hasonló történet, mint az izraeli-palesztin konfliktus, igazságot még az ENSZ sem tudott tenni az ügyben, bár egyértelműen elítélte az örmény bevonulást az azeri területekre, mert 1993-ban az örmények nemcsak a vitatott karabahi területet foglaltak el, hanem további két, örmények által nem lakott azeri megyét is, mintegy »pufferzónaként«. Mostanra ezen pufferzóna települései nagyrészt fel lettek perzselve.”

Eredeti posztjával kapcsolatban a kormánybiztos így fogalmazott a lapnak: „Tény, hogy az eredeti posztom kicsit egyoldalúnak, azeri szempontúnak tűnhetett, de mérlegeltem, és végül az azeri és az örmény fájdalmat és veszteségeket egyaránt megjelenítettem a végleges posztban, ami megfelel a jelenlegi magyar külügy által képviselt, kiegyensúlyozott diplomáciai iránynak” Bár Hoppál közlése szerint a frissítést egyeztette Azbej Tristannal, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkárával is, az nem egészen világos, hogy az örmény fájdalmak és veszteségek hol jelentek meg a frissített bejegyzésben - vagy legalábbis, a kiegészítés főleg arra vonatkozott, hogy a kormány milyen humanitárius akciókat hajtott végre. A kormány külpolitikájának „kiegyensúlyozottsága” pedig nem csak az azeri-örmény, de más nemzetközi konfliktusokban is erősen megkérdőjelezhető.

Hoppál Péter mindemellett nem mulasztotta el Azerbajdzsán különféle érdemeit sem hangsúlyozni: „az elmúlt pár hónapban az azeri adminisztráció a hegyi-karabahi politikai vezetők közül számos fogvatartottat szabadon engedett. Ezenkívül Azerbajdzsán kormánya a teljes civil lakosságnak felajánlotta az azeri állampolgárságot” - jelezte, bár azt elismerte, hogy ezzel a lehetőséggel a történelmi előzmények miatt csak kevés örmény származású karabahi lakos élt.