Friedrich Merz a napokban igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs ok aggodalomra, nincs kormányválság. A történések azonban egyelőre nem támasztják alá a szövetségi kancellár kincstári optimizmusát: igen feszültté vált a két koalíciós partner, a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták viszonya. Közös koalíciójuk már eleve nem azért jött létre, mert annyira kedvelnék egymást, hanem mert ez tűnt a legjobb megoldásnak a szélsőjobboldali Alternatíva Németország (AfD) szorításában.
A súrlódásokat mind ez idáig sikerült leplezni, bár intő jel volt, hogy Friedrich Merz első körben nem kapta meg a kancellárrá választáshoz szükséges többséget a Bundestagban. Később negatív visszhangja volt annak is, hogy hivatalba lépése után nem sokkal
a kabinet máris megszegte egyik legfontosabb választási ígéretét, nem csökkentette magánszemélyek számára az áramszolgáltatás díjait.
Most azonban minden korábbinál jobban felszínre kerültek a CDU/CSU és az SPD közötti ellentétek, amit az alkotmánybíróság új bírái megválasztásának kudarca váltott ki, miközben a voksolásnak puszta formalitásnak kellett volna lennie. Az uniópártok képviselői körében olyan erős ellenállás alakult ki a koalíciós partner SPD által jelölt Frauke Brosius-Gersdorffal szemben, hogy az egész választási eljárás meghiúsult.
Második nekifutásra sikerült, Friedrich Merzet megválasztották Németország új kancellárjánakA koalíció számára kínos kudarc volt ez, a partnerek pedig egymásra hárították a felelősséget a botrányért. A szociáldemokraták frakcióvezetője, Dirk Wiese, elsősorban a CDU/CSU képviselőcsoportjának vezetőjét, Jens Spahnt bírálta. A szintén szociáldemokrata Lars Klingbeil alkancellár pedig felelősségvállalásra szólított fel. Azt ugyan nem mondta, hogy kit kellene megbüntetni, de nyilvánvalóan ugyancsak Spahnra utalt.
Érthetetlen, hogy a kereszténydemokrata frakcióvezető hogyan hibázhatott ekkorát. Kezdetben ugyanis egyetértett az SPD javaslatával, majd végül mégsem lett belőle semmi. Spahn vagy nem vette észre a saját frakciójában felmerülő ellenállást, vagy alábecsülte azt, esetleg tudatosan vállalta a kockázatot, tizenkilencre lapot húzott, majd nagyot vesztett. Maga Merz egy televíziós műsorban azt közölte, túl keveset foglalkoztak a szociáldemokrata jelölttel szembeni ellenállással. Ezt Spahn óvatos bírálataként is lehet értelmezni.

A frakcióvezető kedden szólalt meg először, és elismerte: a parlamenti képviselőcsoport vezetőjeként őt terheli a felelősség. – A múlt péntek nehéz nap volt a koalíció számára. Nincs mit szépíteni. Alábecsültük az egyik jelölttel kapcsolatos megalapozott aggodalmak mértékét – hangoztatta.
Sokakat meg is lepett Spahn bakija, hiszen az egykori egészségügyi miniszterről eddig azt tartották, hogy jó politikai szimattal rendelkezik, képes kordában tartani a kereszténydemokraták konzervatív politikusait.
A kereszténydemokraták nem maradtak adósak az SPD-nek adott válasszal. Tilman Kuban (CDU) múlt szombaton a Tagesspiegelnek adott interjúban azt mondta, kezdettől fogva nem lett volna szabad támogatniuk Brosius-Gersdorfot és hozzátette, korábban meg kellett volna húzniuk a vészféket. Más szóval nem lett volna szabad a nyilvánosság elé vinni a vitát. Kuban azonban azt is mondta: „Ha Frauke Brosius-Gersdorf helyében lennék, megkérdezném magamtól, hogy fenntartom-e a jelöltségemet. Az ő felelőssége is, hogy elkerülje a további károkat a Szövetségi Alkotmánybíróságnak.”
Meglepő, hogy a jelenlegi koalíció ennyire nem tanul az elődök hibáiból. Olaf Scholz előző koalíciója részint azért volt annyira népszerűtlen, mert az egyes vitákat a nyilvánosság előtt folytatták. Kivált a Zöldek és a liberálisok.
Harmincnégy évvel az újraegyesítés után is két Németország létezik, a szélsőjobb messzire lovagol a frusztrációnBrosius-Gersdorffal kapcsolatban a CDU egy részének az volt a legnagyobb kifogása, hogy túl „baloldalinak” tartották a legfelsőbb bírói tisztségre. A jogász progresszív álláspontot képvisel például az abortusz büntetlensége kérdésében; 2024-ben azt a véleményt képviselte, jó okok vannak arra, hogy az emberi méltóság teljes garanciája csak a születéstől kezdve érvényesüljön.
Brosius-Gersdorf azzal is kiváltotta a jobboldal haragját, hogy támogatta a szélsőjobb AfD betiltását.
Maga az érintett azt mondta, hogy a médiában pontatlan cikkek jelentek meg róla. Ezért jelezte, hajlandó részt venni egy meghallgatáson, s válaszolni a CDU és a CSU képviselőinek kérdéseire, hogy eloszlassa az aggályokat. Hogy eddig ezt miért nem tette meg, hiszen tudhatta előre, hogy sok CDU-képviselőnek van kifogása vele szemben, azt nem tudni.
Szelídülni akarna Németországban az AfD, de van, aki ezt nem hagyjaSzelídülni akarna Németországban az AfD, de van, aki ezt nem hagyjaMindenesetre háromszáz német jogtudós kiállt mellette és élesen bírálták a CDU/CSU eljárását.
Az SPD továbbra is dühös és ragaszkodik ahhoz, hogy a CDU tartsa az ígéretét és támogassa jelöltjét. Többen vetik fel a kérdést: milyen értéke van a Merz kancellár és különösen Jens Spahn frakcióvezető fémjelezte párttal kötött megállapodásoknak, ha azokat nem tartják be? A frakcióvezető feladata többek között az, hogy többséget szerezzen, időben felismerje a saját soraiban felmerülő elégedetlenséget, és bevonja a kritikusokat.
A tartós bizalomvesztésnek beláthatatlan következményei lennének, hiszen a koalíció csak szűk többséggel rendelkezik a Bundestagban.
Ezért különösen fontos lenne, hogy a kormánypártok egységesen lépjenek fel. Az SPD nem zárta ki a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását a nyári szünetben. A Bundestag rendes ülése szeptember 10-én lesz.
„Úgy gondolom, semmit sem lehet kizárni” – mondta Sonja Eichwede, az SPD frakcióvezető-helyettese egy esetleges nyári rendkívüli ülésről. Először azonban meg kell állapodni az uniopártókkal, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki – mondta az ARD reggeli műsorában.
A válság nyomán Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök is szót kért. Figyelmeztette a koalíciót arra, hogy itt nem valami „apróságról” van szó. „A koalíció saját magának okozott kárt" - hangoztatta a szövetségi államfő. A német lapok is megdöbbentek a történtek kapcsán. „Friedrich Merz nem engedhet meg magának még egy ilyen kudarcot” – figyelmeztetett a hamburgi Der Spiegel.
Brosius-Gersdorf jelölésének visszavonása nincs napirenden, legalábbis egyelőre. Az alkotmányjogi szakértő azonban a ZDF egy kedd esti műsorában nem zárta ki ennek a lehetőségét sem. Mint mondta, ha úgy érzékelné, hogy az alkotmánybíróság intézménye látná kárát az egész vitának, azonnal lemondana a jelöltségről. Markus Söder, a CSU vezetője, bajor miniszterelnök felszólította: tegye meg ezt a lépést.
Parlamenti ülést akarnak a Zöldek
A Zöldek megerősítették, hogy már erre a hétre rendkívüli parlamenti ülés kiírását szorgalmazzák. Britta Hasselmann, a környezetvédők frakciójának társelnöke a Rheinische Postnak elmondta, erre mihamarabb sort kell keríteni. „Ez a jelöltek és az alkotmánybíróság iránti tisztelet kérdése”, fogalmazott. Hozzátette, nem akarnak egész nyáron bizonytalanságban maradni. Merz azonban nem akarja elsietni a döntést, elmondta, először mindent nyugodtan megbeszélnek az SPD-vel, higgadt légkörben. Más kérdés, hogy nyugalomnak egyelőre se híre, se hamva.