Németország;SPD;kormányválság;feszültség;alkotmánybíró;CDU/CSU;Friedrich Merz;Jens Spahn;

Egyelőre nem világos, hogy a végsőkig fenntartja-e jelöltségét Frauke Brosius-­Gersdorf. Ám ennek esélye folyamatosan csökken

Válságban a német kormány, egyre nőnek az ellentétek a koalíció pártjai között

A helyzet elmérgesedésében nagy szerepet játszott a keresztény uniópártok frakcióvezetője, Jens Spahn, aki érthetetlenül nagyot hibázott.

Friedrich Merz a napokban igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs ok aggodalomra, nincs kormányválság. A történések azonban egyelőre nem támasztják alá a szövetségi kancellár kincstári optimizmusát: igen feszültté vált a két koalíciós partner, a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták viszonya. Közös koalíciójuk már eleve nem azért jött létre, mert annyira kedvelnék egymást, hanem mert ez tűnt a legjobb megoldásnak a szélsőjobboldali Alternatíva Németország (AfD) szorításában.

A súrlódásokat mind ez idáig sikerült leplezni, bár intő jel volt, hogy Friedrich Merz első körben nem kapta meg a kancellárrá választáshoz szükséges többséget a Bundestagban. Később negatív visszhangja volt annak is, hogy hivatalba lépése után nem sokkal

 a kabinet máris megszegte egyik legfontosabb választási ígéretét, nem csökkentette magánszemélyek számára az áramszolgáltatás díjait.

Most azonban minden korábbinál jobban felszínre kerültek a CDU/CSU és az SPD közötti ellentétek, amit az alkotmánybíróság új bírái megválasztásának kudarca váltott ki, miközben a voksolásnak puszta formalitásnak kellett volna lennie. Az uniópártok képviselői körében olyan erős ellenállás alakult ki a koalíciós partner SPD által jelölt Frauke Brosius-Gersdorffal szemben, hogy az egész választási eljárás meghiúsult. 

A koalíció számára kínos kudarc volt ez, a partnerek pedig egymásra hárították a felelősséget a botrányért. A szociáldemokraták frakcióvezetője, Dirk Wiese, elsősorban a CDU/CSU képviselőcsoportjának vezetőjét, Jens Spahnt bírálta. A szintén szociáldemokrata Lars Klingbeil alkancellár pedig felelősségvállalásra szólított fel. Azt ugyan nem mondta, hogy kit kellene megbüntetni, de nyilvánvalóan ugyancsak Spahnra utalt.

Érthetetlen, hogy a kereszténydemokrata frakcióvezető hogyan hibázhatott ekkorát. Kezdetben ugyanis egyetértett az SPD javaslatával, majd végül mégsem lett belőle semmi. Spahn vagy nem vette észre a saját frakciójában felmerülő ellenállást, vagy alábecsülte azt, esetleg tudatosan vállalta a kockázatot, tizenkilencre lapot húzott, majd nagyot vesztett. Maga Merz egy televíziós műsorban azt közölte, túl keveset foglalkoztak a szociáldemokrata jelölttel szembeni ellenállással. Ezt Spahn óvatos bírálataként is lehet értelmezni.

Friedrich Merz (középen) hallgatja Jens Spahn beszédét

A frakcióvezető kedden szólalt meg először, és elismerte: a parlamenti képviselőcsoport vezetőjeként őt terheli a felelősség. – A múlt péntek nehéz nap volt a koalíció számára. Nincs mit szépíteni. Alábecsültük az egyik jelölttel kapcsolatos megalapozott aggodalmak mértékét – hangoztatta.

Sokakat meg is lepett Spahn bakija, hiszen az egykori egészségügyi miniszterről eddig azt tartották, hogy jó politikai szimattal rendelkezik, képes kordában tartani a kereszténydemokraták konzervatív politikusait.

A kereszténydemokraták nem maradtak adósak az SPD-nek adott válasszal. Tilman Kuban (CDU) múlt szombaton a Tagesspiegelnek adott interjúban azt mondta, kezdettől fogva nem lett volna szabad támogatniuk Brosius-Gersdorfot és hozzátette, korábban meg kellett volna húzniuk a vészféket. Más szóval nem lett volna szabad a nyilvánosság elé vinni a vitát. Kuban azonban azt is mondta: „Ha Frauke Brosius-Gersdorf helyében lennék, megkérdezném magamtól, hogy fenntartom-e a jelöltségemet. Az ő felelőssége is, hogy elkerülje a további károkat a Szövetségi Alkotmánybíróságnak.”

Meglepő, hogy a jelenlegi koalíció ennyire nem tanul az elődök hibáiból. Olaf Scholz előző koalíciója részint azért volt annyira népszerűtlen, mert az egyes vitákat a nyilvánosság előtt folytatták. Kivált a Zöldek és a liberálisok.

Brosius-Gersdorffal kapcsolatban a CDU egy részének az volt a legnagyobb kifogása, hogy túl „baloldalinak” tartották a legfelsőbb bírói tisztségre. A jogász progresszív álláspontot képvisel például az abortusz büntetlensége kérdésében; 2024-ben azt a véleményt képviselte, jó okok vannak arra, hogy az emberi méltóság teljes garanciája csak a születéstől kezdve érvényesüljön.

Brosius-Gersdorf azzal is kiváltotta a jobboldal haragját, hogy támogatta a szélsőjobb AfD betiltását. 

Maga az érintett azt mondta, hogy a médiában pontatlan cikkek jelentek meg róla. Ezért jelezte, hajlandó részt venni egy meghallgatáson, s válaszolni a CDU és a CSU képviselőinek kérdéseire, hogy eloszlassa az aggályokat. Hogy eddig ezt miért nem tette meg, hiszen tudhatta előre, hogy sok CDU-képviselőnek van kifogása vele szemben, azt nem tudni.

Mindenesetre háromszáz német jogtudós kiállt mellette és élesen bírálták a CDU/CSU eljárását.

Az SPD továbbra is dühös és ragaszkodik ahhoz, hogy a CDU tartsa az ígéretét és támogassa jelöltjét. Többen vetik fel a kérdést: milyen értéke van a Merz kancellár és különösen Jens Spahn frakcióvezető fémjelezte párttal kötött megállapodásoknak, ha azokat nem tartják be? A frakcióvezető feladata többek között az, hogy többséget szerezzen, időben felismerje a saját soraiban felmerülő elégedetlenséget, és bevonja a kritikusokat.

A tartós bizalomvesztésnek beláthatatlan következményei lennének, hiszen a koalíció csak szűk többséggel rendelkezik a Bundestagban. 

Ezért különösen fontos lenne, hogy a kormánypártok egységesen lépjenek fel. Az SPD nem zárta ki a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását a nyári szünetben. A Bundestag rendes ülése szeptember 10-én lesz.

„Úgy gondolom, semmit sem lehet kizárni” – mondta Sonja Eichwede, az SPD frakcióvezető-helyettese egy esetleges nyári rendkívüli ülésről. Először azonban meg kell állapodni az uniopártókkal, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki – mondta az ARD reggeli műsorában.

A válság nyomán Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök is szót kért. Figyelmeztette a koalíciót arra, hogy itt nem valami „apróságról” van szó. „A koalíció saját magának okozott kárt" - hangoztatta a szövetségi államfő. A német lapok is megdöbbentek a történtek kapcsán. „Friedrich Merz nem engedhet meg magának még egy ilyen kudarcot” – figyelmeztetett a hamburgi Der Spiegel.

Brosius-Gersdorf jelölésének visszavonása nincs napirenden, legalábbis egyelőre. Az alkotmányjogi szakértő azonban a ZDF egy kedd esti műsorában nem zárta ki ennek a lehetőségét sem. Mint mondta, ha úgy érzékelné, hogy az alkotmánybíróság intézménye látná kárát az egész vitának, azonnal lemondana a jelöltségről. Markus Söder, a CSU vezetője, bajor miniszterelnök felszólította: tegye meg ezt a lépést.

Parlamenti ülést akarnak a Zöldek

A Zöldek megerősítették, hogy már erre a hétre rendkívüli parlamenti ülés kiírását szorgalmazzák. Britta Hasselmann, a környezetvédők frakciójának társelnöke a Rheinische Postnak elmondta, erre mihamarabb sort kell keríteni. „Ez a jelöltek és az alkotmánybíróság iránti tisztelet kérdése”, fogalmazott. Hozzátette, nem akarnak egész nyáron bizonytalanságban maradni. Merz azonban nem akarja elsietni a döntést, elmondta, először mindent nyugodtan megbeszélnek az SPD-vel, higgadt légkörben. Más kérdés, hogy nyugalomnak egyelőre se híre, se hamva.

Fellángolt az idegengyűlölet a spanyolországi Torre Pachecoban, miután ismeretlenek a múlt héten megvertek egy idős férfit.