Kilépnek a Benjamin Netanjahu vezette kormánykoalícióból az Egyesült Tóra Judaizmusa ultraortodox (askenázi) párt törvényhozói a jesiva-diákok katonai szolgálat alóli mentességéről szóló törvény elfogadásának kudarca miatt. Az askenázi vezetők és törvényhozók Izrael sokfrontos háborúja és a hadsereg létszámgondjai ellenére ragaszkodnak a miniszterelnök korábbi ígéretéhez, miszerint változatlanul biztosítják a hagyományos zsidó vallási felsőoktatási intézményekben tanulók katonai szolgálat alóli mentességét. A kérdést a Netanjahu vezette Likudon belül sem övezi egyetértés.
Az illetékes szakbizottság likudos vezetője, Juli Edelstein ragaszkodik a nevével fémjelzett törvénytervezethez, amely megvonja a mentességet a hárediktől, így a vallási párt hét képviselője hétfőn leadta kilépési nyilatkozatát. Ezek után egy mandátumos, 61 fős többsége marad a koalíciónak a 120 tagú kneszetben, de még függőben van a másik vallási párt, a (szefárd) Sász döntése, és nem zárható ki, hogy ők is a kilépés mellett döntenek.
A lemondások 48 óra múlva lépnek hatályba, vagyis szerda estig még van esélye Netanjahunak meggyőzni a távozni szándékozókat. Ami viszont nem könnyű feladat, mert a háredik mentességét a társadalom többsége ellenzi, mint ahogy a pártok többsége is. Tavaly a legfelsőbb bíróság elrendelte a védelmi minisztériumnak, hogy vessen véget az eddigi gyakorlatnak, és kezdje el toborozni a jesiva hallgatókat. A besorozást még a tavaly novemberben menesztett Joáv Galant védelmi miniszter indította el, és Netanjahuhoz hűséges utódja, Israel Katz felügyelete alatt is folytatódik. Az ultraortodoxok a kiküldött behívók és a készülőben lévő új hadkötelezettségi törvény visszavonását követelik. Az Edelstein-féle hadkötelezettségi törvény nem biztosítja a szolgálat alóli mentességet, és súlyos szankciókat irányoz elő a behívásnak eleget nem tevő háredik számára.
Netanyahu hónapok óta intenzív nyomást gyakorolt kormánykoalíciója tagjaira, hogy oldják meg az új törvénytervezet körüli patthelyzetet a vallási pártok kormányon tartása érdekében, de egyelőre saját formációjában is ellenállásba ütközik. A kormányfő ezzel több tűz közé került: Donald Trump amerikai elnök a gázai tűzszünet elfogadásáért gyakorol rá nyomást, de a gázai kivonulás a két szélsőjobb koalíciós partner kilépésével járna. Netanjahu kormánya egybentartásáért, önmaga politikai túléléséért jelenleg is húzza az időt a dohai tárgyalásokon, figyelmen kívül hagyva a még Gázában lévő 50 izraeli túsz sorsát is. Előbb-utóbb azonban lépnie kell, nem kockáztathatja Trump jóindulatát sem, mert azzal az amerikai katonai támogatást veszélyeztetné, a szélsőjobb pártok kilépése viszont kormánya végét jelentené. A kisebbik ortodox párt távozása még nem dönti be, csak nehéz helyzetbe sodorja a kabinetet. Mindenesetre valamennyi idő nyer Netanjahu azzal is, hogy a nyári törvényhozási szünet alatt a Kneszet nem tudja feloszlatni önmagát és nem tud előrehozott választásokat kiírni.
