Mélyen csalódást keltőnek nevezte a magyar helyzetet Michael McGrath, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa, amikor a múlt héten Strasbourgban bemutatta a 2025-ös jogállamisági jelentést (2025 Rule of Law Report). Különösen a többi uniós tagállammal való összevetésben aggasztó a hazai helyzet, hiszen a többi ország a javaslatok közel háromnegyedében tett lépéseket a jogállamiság javítására az elmúlt évben, míg Magyarország esetében mindössze egyetlen téren történt előrelépés a korábbiakhoz képest: 2027-ig három lépésben emelik a magyar bírók és igazságügyi alkalmazottak bérét.
A Bizottság által vizsgált négy terület közül a korrupció elleni harc és sajtószabadság ügyében nem történt változás, a fékek és ellensúlyok területén romlott a helyzet, s a bírói béremelés mellett az igazságszolgáltatás terén is lesújtóak a magyar állapotok. Bár a Kúrián igen, az alsóbb fokú bíróságon nem javult az ún. ügyelosztási rend átláthatósága, továbbra is nyomás nehezedik a bírákra a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdésekről folytatott belső viták során (Varga Zs. András Kúria-elnök áldásos tevékenysége), az Országos Bírói Tanács (OBT) pedig nem mindig kapta meg a törvényben előírt lehetőségét, hogy véleményezze a bíróságot érintő jogszabályokat.
De a jelentés által kiemelt bírói béremelés terén sem túl rózsás a helyzet. Strasbourgból tudósító kollégánk, Papp Roland rá is kérdezett, hogyan tekintheti reformnak a Bizottság a béremelést, amikor tavaly év végén a magyar kormány lényegében megzsarolta a bírósági szervezeteket: egy biankó felhatalmazásért cserébe ígérték meg a fizetések rendezését. Orbánék csapdát állítottak: vagy aláírja az OBT (továbbá az OBH és a Kúria) elnöke a kormányzati igazságügyi „reformokat” és a bírák által elvártnál lényegesen alacsonyabb béremelést egyszerre tartalmazó megállapodást – vagy egyáltalán nem kapnak fizetésemelést. A nyilvánvaló árukapcsolás soha nem látott tiltakozáshullámot váltott ki a bírák és az igazságügyi alkalmazottak körében, az OBT elnöke lemondásra kényszerült, a bírói tanács pedig – miután nem élhetett véleményezési jogával – utóbb kihátrált a megállapodásból. Ráadásul az is kiderült, hogy Varga Zs. András a háttérben külön egyezséget kötött a kormánnyal a magasabb kúriai bírói bérekről.
Mindez, ha csak címszavakban, de kiderül a jogállamisági jelentésből is – tehát az EB tisztában volt a béremelés körülményeivel, mégis az egyetlen hazai pozitívumként nevezte meg azt. Kollégánk felvetésére pedig az volt a válasz, hogy a Bizottság a folyamat kimenetelét vizsgálja, és az ide vezető lépések ellenére úgy fair, ha elismerik az elért eredményeket.
Ami az egyik oldalon skandalum, a másikon előrelépés: egyazon érem két oldala. Az elmúlt években épp ily módon, a Bizottságot az orránál fogva (meg)vezetve pipáltatta ki a magyar kormány a különböző követelményeknek való megfelelést. A Bizottság engedékenysége láthatóan továbbra sem változott, de ma már legalább átlátnak a trükkökön. Ez is valami, bár elég kevés.