Gárdony egy kicsivel mindig a történelem előtt jár: itt előbb érkezett a NER, vagyis a fideszes teljhatalom (már a 2000-es években), és előbb is omlott össze – lényegileg már a tavalyi önkormányzati választáson, mostanra pedig eljutott a teljes önfelszámolásig, aminek a végére a vasárnapi időközi önkormányzati választás tett pontot. Egy 13 ezer fős kisvárosban, ahol húsz éve senki nem rúgott labdába a Fideszen kívül, ez elég jelentős fordulat – nem is érti meg könnyen, aki nem ott él. Azután, hogy tavaly Eötvös Pál lett polgármester a Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület (VITE) színeiben, vasárnap az 1-es, a 4-es és a 8-as számú választókerületben távozó fideszes politikusok helyére választottak új képviselőket. Közülük ketten, Manczal Attila az 1-esben és Gál Csaba a 4-esben szintén a VITE-s, a 8-asban a független Kelner Attila nyert a VITE jelöltje előtt. Gárdony képviselő-testületében ezzel öt VITE-s, két fideszes, két független és egy DK-s képviselő ül. A Fidesz szó arrafelé már nem csenghet túl szépen, a VITE jelöltjein kívül hivatalosan mindenki függetlenként mérette meg magát.
A Fejér megyei település egyszerre két nagyvárosnak, Budapestnek és Székesfehérvárnak is alvóvárosa. Ennek megfelelően folyamatosan nő a népessége (miközben a központi régiót leszámítva az országban gyakorlatilag az összes járás lakossága csökken), az egy főre jutó vásárlóerő Sopronét közelíti, és a beköltözők többsége a (felső)középosztályhoz tartozik.
Gárdonynak elvben nem kell eltartania magát, mert eltartja a két említett nagyváros – meg persze a Velencei tó, amely akkor is képes néhány száz családnak egzisztenciát biztosítani, amikor (mint mostanában is, alacsony vízállás idején, egy jelentős tavaszi halpusztulás után) nem a legjobb arcát mutatja.

– A Fidesz azért veszítette el a várost, mert a párt és Gárdony „szétfejlődött” – mondta Endre (kérésére a valódi nevét nem írjuk le).
Szerinte itt megtörtént az a polgárosodás, amit Orbán-kormány még 1998-ban, az első ciklus idején ígért, és ez a polgári közeg nem kompatibilis azzal a szervezettel, amivé a Fidesz mostanra vált.
A fővárosban dolgozó informatikus úgy látta: a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezőkre hangszerelt üzenetek itt nem hatnak, de ez önmagában még nem lenne elég. Ahhoz, hogy a kormánypárt lenullázza magát, az is kellett, hogy Tóth István, a Chernel gimnázium egykori nagy tekintélyű és népszerű igazgatója, aki az elmúlt évtizedeket (2024-ig) a polgármesteri székben töltötte – előbb függetlenként, majd formálisan is fideszesnek állva –, pontosan ugyanazt az utat járja be helyben, mint a pártja országosan. Szükség volt hozzá egy szép fejlődést hozó periódus után az elharapódzó arroganciára (a helyben élő ellenzékiekkel és a nyaralótulajdonosokkal szemben), a vagyonfelélésre, a tóparti telkek sokat vitatott eltapsolására, az egyre kézzelfoghatóbb gazdasági sikertelenségre és az annak fényében egyre nehezebben megmagyarázható, az önkormányzati választás és a tényleges hatalomátadás között csúcsra járatott pénzszórásra. No meg az aszályra és a tó tartós vízhiányára, amivel szemben a kormány teljes tehetetlenséget mutatott. Egy évtizeden belül két sokmilliárdos nagyberuházás zajlott le a tónál (partvonal-betonozás/kikötőfelújítás, valamint a kajak-kenu akadémia felépítése), egy harmadik pedig készül (a sukorói, részben orosz érdekeltségű „Fiatalokért Központ”), amelyeknél nem vették figyelembe a kiszáradási tüneteket mutató Velencei tó vészjelzéseit, és amelyeket meg kellett volna előznie a „forráshiány miatt” elmaradt vízpótlásnak. Az csak az egyik probléma, hogy amikor a betont kellett csorgatni, sosem merült fel a forráshiány – a másik, hogy a térség országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán 2021-ben heteken belülre ígérte a máig késő vízpótlás megkezdését. A Fidesz akkori, egyébként a párt országos népszerűségvesztésével és az ellenzék átmeneti előretörésével egybeeső ígérete színtiszta blöff volt – semmilyen műszaki és pénzügyi feltétel nem volt adott hozzá –, amit a helyiek azóta sem felejtettek el. És akkor itt van még a zártkerti részen a MOL-csővezetékből kiszivárgott szennyezés, amellyel kapcsolatban a város és a közvetlenül érintett lakosság szintén nem kapott érezhető segítséget az állami adminisztrációtól – sőt.

Nagyjából ez az az elegy, ami megbuktatta a fideszes vezetést Gárdonyban. Tavaly polgármesterként simán nyert Eötvös Pál, a gárdonyi autósbolt tulajdonosa, a képviselőtestületben viszont erőegyensúly alakult ki a Fideszhez és az új erős emberhez húzó képviselők között. – Ne szépítsük: patthelyzet jött létre – mondta a Népszavának Eötvös, hozzátéve: végső soron mindenki csalódott volt, mert az ellenzék „kormányzóképes többséget” remélt, a fideszes oldal pedig azt, hogy bárki is a polgármester, a passzátszelet továbbra is ők fogják fújni.
Az önkormányzat többször is a cselekvőképtelenség határára sodródott (a leglátványosabban a költségvetés vitájában) a két tábor szembenállása miatt – végül ezt oldotta fel három jobbra húzó és egy független elöljáró lemondása.
Hogy miért dobták be a törölközőt, azt hivatalosan nem tudni, nem hivatalosan viszont arról lehet hallani, hogy a közhangulat eléggé a fideszesek ellen fordult.
Az igazsághoz tartozik, hogy Eötvös Pál vezetési stílusa – vagy az, amit ebből a külvilág érzékel – nagyban különbözik az elődjéétől -: folyamatosan kommunikál a Facebookon, beszámol az éppen zajló beruházásokról, a döntések hátteréről, a vitákról, az elnyert pályázatokról és a pénz felhasználásáról vagyis kiviszi az ügyeket a nyilvánosságba. Az is igaz viszont, hogy rajta és a mögötte álló egyesületen kívül másnak nem nagyon jut jelenleg játéktér a gárdonyi közéletben.