A múlt csütörtöki, Ursula von der Leyennel szemben az Európai Parlamentben tartott, majd elbukott bizalmatlansági indítvány jól illusztrálta, mire számíthat az Európai Bizottság elnöke a mostani EP mandátumának 2029-es lejártáig: a szélsőjobboldali frakciók állandó zavarkeltésével. E képviselőcsoportok az EP-ben pontosan ugyanazt teszik, mint a populista pártok nemzeti színtéren, vagy amit a magyar és a szlovák kormányfő az Európai Tanács csúcstalálkozóin: megnehezítik az EU döntési mechanizmusát és az EU ellenségeinek érdekeit szolgálják. Bár a szélsőjobb pártok által benyújtott bizalmatlansági indítványokkal még aligha sikerül megbuktatni a bizottsági elnököt, azt elérhetik, hogy a Bizottságot támogató frakciók, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok és esetleg a zöldek között még nagyobb legyen a kölcsönös bizalmatlanság. S éppen ez a feszültségkeltés a cél.
Bár 1999 óta ez csak a negyedik bizalmatlansági indítvány volt az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen berendezkedhet arra, hogy egyre gyakrabban voksolnak majd további sorsáról az uniós parlamenti képviselők. Hírek szerint ugyanis a Fidesz által fémjelzett Patrióták Európáért már ősszel újabb szavazást kezdeményez. Ez teljesen logikus: az itthoni választás közeledtével a magyar kormánypárt az európai színtéren még hangosabban támadja majd az uniós intézményrendszert, még több borsot kíván törni a Bizottság orra alá, hiszen a „Brüsszel” elleni fellépés mindig jó kampánytémának számít.
Ráadásul a Fidesz már amolyan minden mindegy alapon politizál, miután láthatóan lemondott az ingyenes uniós pénzekről. A kieső ingyen támogatások egy részét előnytelen feltételekkel kötött, titkosított hitelekkel pótolja, ami egészen elképesztő merénylet a magyar társadalom ellen. Az itthon egyre népszerűtlenebb Fidesz az uniós színtéren is kiéli egyre súlyosabb frusztrációját.
