Ez kérem egy növénygenetikai kutatóközpont 1,6 milliárd forint EU-s támogatásból Törökszentmiklós határában - írta Hadházy Ákos a Facebookon, közzétéve néhány fotót, amelyeken a támogatásról szóló információs táblán és a szervezeti felépítést ismertető ábrán kívül nem sok minden utal arra, hogy ilyesmi tevékenységet végeznének a helyszínen.
A pénzt egy bizonyos Horváth László kapta, aki kazah tiszteletbeli főkonzul és a független ellenzéki országgyűlési képviselő szerint Varga Mihály MNB-elnök haverja. A projekt a „Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” elnevezést kapta.
Hadházy Ákos felidézte, hogy még tavasszal személyesen látogatott el a Pannon Breeding Tudástár elnevezésű „kutatóközpontba". „Pont azt találtam, amit sejtettem: NAGY SEMMIT. Azaz egy üres kis melegházat, néhány üres irodát és néhány posztert a falon... A projekt gazdája Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt (Varga Mihály haverjának érdekeltsége) és elvileg egy sor agráregyetem is a konzorcium része volt” - írta Hadházy.
A politikus látogatásakor találkozott a cég egyik vezetőjével, akitől megkérdezte, hogy hol olvashat a kutatási eredményekről. Azt a választ kapta, hogy olyanok nincsenek, mert a kutatások nem mindig járnak eredménnyel.
„De a pénznek úgyis csak az volt a feltétele, hogy a végén legyen valami termék, amit értékesíthetnek - ők pedig amúgy is vetőmag előállítással foglalkoznak, így elszámolták azt eredménynek... és azért nem látok már semmit a helyszínen, mert a kutatásoknak meg már vége, mert VÉGE A PROJEKTNEK”
- tolmácsolta a politikus.
Hadházy Ákos szerint az, hogy soha senki nem akart itt semmit sem kutatni, már a projekt hivatalos adatlapján található „mérhetetlenül igénytelen bullshit" szövegből is kitűnik. Ezért kikérte a kutatás költségvetését, hogy megtudja, hogyan sikerült elszórni 1,6 milliárd forintot. Eszerint egyebek közt a következőkre költöttek:
vettek műtrágyaszórót 16 ezer euróért, vetőgépet pedig 42 ezer euróért;
14 millió forintot költöttek egy weboldalra, ami a meghatározás szerint „a kutatók, kutatási témák és eredmények összehangolását és a résztvevők együttműködését” támogatja;
17 millió forintot fizettek kutatási feladatok elvégzésére: „a projekt elindítása, szellemi előkészítése, a kutatásban résztvevő személyek kiválasztása, megbízása, a kísérletek megtervezése, a kutatómunka irányítása és részvétel a lebonyolításban, eredmények bemutatása hazai és nemzetközi konferenciákon.”
emellett ugyanazon a címen előbb 5,7 millió, majd 3 millió forintot fizettek „rézsűgyepesítés kutatócsoportban vállalt kutatási feladatokra”.
Hadházy Ákos szerint rengeteg hasonló, kamu-kutatási-fejlesztési projekt létezett. Mint írta, az ilyenekből egyszerű lopni, mert a kívülállóknak sokszor nem egyszerű átlátniuk azt, hogy a hangzatos szövegek mögött nincsen semmi. „Ugyanígy nehéz laikusként eldönteni , hogy a megvásárolt eszközök valóban a ”kutatáshoz„ kellenek-e, vagy csak ilyen ürüggyel vesznek termelő eszközöket” - fogalmazott a politikus, aki szerint a cégek sokszor úgy tekintenek ezekre a projektekre, mint „burkolt gazdaságfejlesztő támogatásra”, így aztán a magyar gazdaság versenyképessége hosszútávon csak romlott, mert nem a tehetségre került a hangsúly, hanem a trükközésre.
„A szerződésekből kitűnik, hogy jónéhány valódi kutató is kapott némi zsebpénzt (30-40 ezer/nap!) a ”kutatásokban„ részvételért. Talán ez ezekben a piszkos projektekben a legaljasabb mellékhatás: a hatalom ezekkel a félig legális pénzekkel fogja sakkban tartani az értelmiség krémjét. Ha ezek az emberek ugyanis bármikor elkezdenének ugrálni, azonnal elő lehet venni ezeket a kamu projektekben keresett pénzeket” - jegyezte meg Hadházy Ákos.
