Nyár van, jó idő nincs
Ha végre itt a nyár, és meleg idő – az egykori sláger szövegét a hét első felére átírta a természet. Időjárási rekordok dőltek meg, például a szélsebességi, órák alatt több fokot csökkent a hőmérséklet. Ez utóbbi különösen veszélyes az emberi egészségre, például abból a szempontból, hogy hirtelen emelkedhet a vérnyomás.
A vérnyomásunk azonban ezen a héten nemcsak a hőmérséklet-zuhanástól emelkedhetett, hanem az országon végigsöprő hatalmas vihar következményei miatt is. Egy időre leállt a Liszt Ferenc repülőtér, a vasúti közlekedés pedig összeomlott: Budapest és a Balaton térségét katasztrófa-sújtotta övezetté nyilvánította a MÁV.
Az alig egy órán át tartó, ám pusztító erejű hétfői vihar nemcsak a közterületeken okozott óriási gondokat, az országban több helyen akadozott a vízeállátás, és háztartások tízezrei maradtak áram nélkül.
A helyreállítási munkálatok lassan haladtak, több ezer háztartásban még másnap sem működött az áramszolgáltatás. Ráadásul kedden újabb viharok voltak országszerte, amelyek újabb gondokat okoztak.
És ami talán még ennél is rosszabb hír, szakértők szerint hozzá kell szoknunk az ilyen viharos nyarakhoz. Néha egész trópusi kezd lenni az egész, és hiába próbálják még mindig sokan bagatellizálnia problémát, a klímaváltozás veszélyei már közvetlenül érintenek bennünket. Érzi ezt a középiskolás korosztály is, mellékletünkben, a Visszhangban olvasható egy beszélgetés, hogy mit gondolnak a fiatalok arról, hogyan befolyásolja a klímaválság a jövőjüket.
A hét első fele időjárásának nyilván a nyaralók sem örültek – de vajon hányan engedhetik meg maguknak, hogy nyaralni menjenek? A Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy csak a magyar lakosság egyharmadának van lehetősége hosszabb-rövidebb időre elutazni nyáron; a nyugdíjas korosztályból pedig mindössze 15 százaléknak. A többség legfeljebb egy hétre szakad ki otthoni környezetéből: tíz ember közül csak négy megy hosszabb időre nyaralni, minden tizedik nyaraló viszont legfeljebb három napra.
Van akinek minden drága, van akinek semmi
Nem elég az időjárás, van itt más is bőven, ami tönkreteszi az országot. Erről is beszélt a Népszavának adott kemény interjúban Kristóf Luca szociológus, elitkutató, aki szerint az emberek megértették, hogy szétlopják az országot, szavakkal már képtelenség megfékezni a gazdasági elit tagjait. Mivel ez már a Fidesz népszerűségét fenyegeti, Lázár János morgott is rájuk elég keményen.
Az EU statisztikai hivatalának adataiból kiderült, hogy mit ér az orosz érdekek mindenek fölött való kiszolgálása és mit hihetünk el a propagandában harsogott olcsó orosz energiából: semmit. Tavaly a magyar(országi) cégek által fizetendő áramár a második legmagasabb volt az egész EU-ban, és hasonló a helyzet a legnagyobb gázfogyasztók esetében is.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy lehet bármilyen megmentőnek szán kormányzati intézkedés az infláció ellen vagy a gazdaság élénkítésére, azok is legfeljebb a propagandában működnek. Mint a remek árrésstop, amelyik sem a kiskereskedelmi forgalmon nem segít, sem az inflációra nincs érdemi hatással.
Persze Magyarországon nemcsak a nyaralás drága, hanem jóformán minden – és ezen az Orbán-kormány kényszerintézkedései sem segítenek. A megélhetési válság már egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint, és ijesztően magas azoknak a száma, akik nélkülözésben szenvednek: ez ma már a magyar családok 40 százalékára érvényes.
Van aztán persze akinek semmi sem drága, a miniszterelnök kedvenc veje például közel félmilliós cipőben virított az amerikai nagykövetség fogadásán – ám Tiborcz István szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy végre ő is ott lehetett; nem úgy, mint korábban. Apósurának sem kell kenyéren és vízen élnie, persze a ginben pácolt lazacot Orbán Viktor sem a saját zsebéből fizeti.
A katolikus egyház viszont a saját (mellény)zsebéből ki tudta fizetni az egykori egri tiszti kaszinó épületéért az egymilliárd forintos vételárat; más kérdés persze, hogy honnan került az a pénz az egyház zsebébe. Illetve valójában ez nem kérdés: tudjuk, hogy jórészt az államtól, amely busásan honorálja hű segítőtársát. A fideszes önkormányzat egyébként azt állítja, hogy a bevételt működésre fordítja – ez a helyiek szerint szimpla vagyonfelélés.
Pedig jobb helye is lenne az állami pénznek, volna mire költeni bőven. Sok egyéb mellett például arra a kívánságlistára, amit a főváros állított össze Rákosrendezővel kapcsolatban. A listán olyan kiadások szerepelnek, amelyeket az állam magára vállalt volna, ha az arab befektetők veszik meg a területet. Hogy aztán a fővárossal is olyan bőkezű lesz-e a kormány, az megint csak kérdés -- mindenesetre nem erre utal, hogy a főváros és a kormány tárgyalásai még mindig nem hoztak eredményt, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint egy jottányit sem jutott közelebb Budapest vezetése és az Orbán-kormány és a főváros a pénzügyi helyzetet rendező megállapodáshoz.
De nemcsak a fővárosra nincs pénze a kormánynak, hanem például béremelésre sem az egészségügyben: kerekperec kijelentették, hogy nem lesz. Emiatt a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) sztrájktárgyalást készít elő: megkezdte az ágazatban dolgozók „szondázását” azzal kapcsolatban, hogy ki, milyen formáját hajlandó vállalni a munka- és a betegellátás körülményeinek javítását segítő nyomásgyakorlásnak.
Az oktatásügy sem marad el az egészségügytől, ha problémákról van szó. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint már most nyilvánvaló, hogy szeptemberben aligha tudnak minden pedagógusi állást betölteni; ezen kívül szinte biztos, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a kisebb létszámú iskolák megszüntetése, összevonása, és a jelenlegi iskolarendszer újragondolására is szükség lehet.
Mi több, még a kormányfő kedvenc hobbijában, a futballban is vannak finanszírozási problémák – azon már senki sem lepődik meg, hogy ennek is politikai okai vannak: a pénzhiány itt is főleg az ellenzéki vezetésű városok klubjait érinti.
Nem változott semmi – de azért mégis
Így van ez Magyarországon 15 éve, így volt tavaly, és így van most is: a pénzt nem jogszerűen költik, vagy inkább mondjuk úgy: osztják el. Ennek fő oka az, hogy megtehetik, hiszen mint az Európai Bizottság jelentése is megállapítja, Magyarországon megállt az idő: az elmúlt évhez képest Magyarországon a jogállamiság helyzete gyakorlatilag változatlan. Változatlanul siralmas. Külön foglalkozott az Európai Unió a sajtószabadság kérdésével, és nem is tehetett más megállapítást, mint hogy a sajtószabadság helyzete ugyanolyan rossz, mint a jogállamiságé – értelemszerűen, hiszen a előbbi helyzetét nagy mértékben befolyásolja az utóbbié.
Nemigen tudni, miben bízik, de az Orbán-kormány mindezek dacára továbbra is reménykedik abban, hogy tud valamennyi pénzt szerezni az Európai Uniótól. Kétmilliárd eurót szeretnének lehívni a kohéziós alapból Ennek érdekében minden követ megmozgatnak, és keresik a kiskapukat. Szórakoztató is, hogy a mindentudó Orbán Viktor képének a szélvészgyors fakulása közben a fideszes elitnek elkezdett nagyon tetszeni a hanyatló Nyugat, mint lehetőség. Erről közéleti podcastünk, a Hol élünk? friss adásában is beszélgettünk, de az Orbán Ráhel által lebegtetett amerikai költözési szándék mellett bőszen honfoglalóznak a magyarok Spanyolországban is – derül ki a magyarok külföldi ingatlanvásárlási, – értsd: vagyonmentési – szokásairól szóló körképünkből.
Mindenesetre Orbán-kormánynak biztosan nem lesz könnyű dolga, hiszen az Európai Bizottság még szigorúbban a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését; megszüntetnék azt a gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy egyes országok könnyedén átcsoportosítsák az uniós támogatásokat más programokra, így elkerülve a feltételek teljesítését. Márpedig biztosak lehetünk abban, hogy az Orbán-kormány épp a jogállamisági feltételeket nem akarja teljesíteni – ebben már évek óta nincs semmi változás.
Egyvalami mégis van, ami erősen megváltozott Magyarországon, ez pedig a társadalmi elégedetlenség mértéke. Ennek volt jele a több százezres tömeg is, amely a Budapest Pride-on részt vett. A kormány elleni gigatüntetéssé vált rendezvényt nemcsak itthon tartották a kormányellenes erők hatalmas sikerének. Az Európai Parlament e heti plenáris ülésén is elismeréssel fogadták, és nagy ünneplésben részesítették Karácsony Gergelyt, aki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évek óta támadás alatt állnak az alapjogok, a jogállamiság, minderre pedig az európai intézmények csak gyengén reagálnak. Eközben a települések azt szeretnék, ha az EU-s források közvetlenül hozzájuk jutnának el.
Igaz, Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen az ügyészség – van-e, akit meglepetésként ért, hogy az új főügyész csereszabatos az előzővel? – így aztán a miniszterelnök ellen nem indul eljárás, ahogyan az előzetes fenyegetések dacára a Pride-on résztvevők ellen sem. Bár a Budapest Pride szervezői ellen folyik nyomozás, a hatalmas erőt felmutató ellenzék sikerének tudható be az is, hogy a hatalom alighanem érzi, ha megtenné, az csak újabb kudarcot eredményezne a számára számára.
Egyre nyilvánvalóbbá válik tehát, hogy nő az elégedetlenség. Sokaknak van elegük, szinte egyfajta életérzéssé vált a kormánykritika. Különösen fiatalok és a Fidesz közötti szakadék mélyül: a különböző nyári fesztiválokon is megmutatkozott, hogy sok az indulat a fiatalokban a Fidesszel szemben. És ezen már az se segít, ha kungfu-film készül a márciusi ifjakról – hívta fel a figyelmet lapunknak adott interjújában Fliegauf Bence, aki már a második no-budget filmjével, a Jimmy Jaguárral versenyzett a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
A Népszava Törésvonal című műsorában is a többi között arról beszélt Juhász Bence politológus, hogy az ellenzéki oldalon, nagyon erősen érvényesül az a vélemény, hogy gyakorlatilag szinte mindegy kire, de most már végre váltsuk le ezt a fennálló rendszert
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt vezetői és szavazói viszont egyöntetűen arról beszéltek a párt nyári táborában, hogy nem lehet összeadni a szavazatokat, a kétfarkúak indulása, és parlamentbe jutása a kormányváltást segíti elő.
Jelenleg – a Republikon Intézet legfrisebb felmérése szerint – a pártválasztók körében a Tisza Párt nyolc százalékponttal vezet (41 százalék), a Fidesz–KDNP támogatottsága 33 százalék. A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza előnye tíz százalékpont: 43 százalékuk választaná Magyar Péter pártját, míg a Fidesz–KDNP-re 33 százalék szavazna; míg a teljes népesség körében a Tisza Párt hat százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt: a válaszadók 31 százaléka szavazna a Tisza Pártra, míg 25 százalék a Fidesz–KDNP-t támogatná. A Republikon szerint parlamenti küszöb környékén lévő pártok támogatottsága is alig változott. A Mi Hazánk egy százalékponttal erősödött, jelenleg hat százalékon áll a teljes népesség körében, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt négy-négy százalékon áll, ami nem biztosít parlamenti bejutást. A pártválasztók körében a Mi Hazánk támogatottsága hét, a DK és a Kutyapárt egyaránt hat százalék. A biztos szavazó pártválasztók között a Mi Hazánk nyolc, a DK hat, a Kutyapárt négy százalékon áll.
A Tisza Párt annyira biztos a választási győzelmében, hogy bár képviselőjelötjei sincsenek még a 2026-os parlamenti választásra – majd november végéig választják ki őket –, Magyar Péter és az ellenzéki párt több politikusa gyakorlatilag komplett kormányprogrammal lépett nyilvánosság elé a szombati nagykanizsai kongresszuson. A legújabb ígéret a „szuperjogokkal” bíró Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása, amelyre a súlyos korrupciós ügyek és a koncessziós szerződések vizsgálatát bíznák.
Készült egy másik felmérés is a héten, az IDEA Intézet azt vizsgálta, hogyan hatnak a világnézeti különbségek a társas kapcsolatokra. világnézeti feszültségek szinte minden szociodemográfiai csoportban megjelennek. Különösen jellemző ez a 30 év alattiak (57 százalék), a 60 év felettiek (51 százalék), az alapfokú végzettségűek (57 százalék), valamint a nagyobb vidéki városokban és megyeszékhelyeken élők (59 százalék) körében. A falvakban élők (18 százalék) és a jobb anyagi helyzetben lévők (19 százalék) kisebb arányban számoltak be ilyen tapasztalatokról.
A politikai nyár más országokban is forró
Az Európai Parlament nyár előtti utolsó ülésén nem ment át a bizalmatlansági indítvány, amelyet a román szlsőjobb nyújtott be, továbbra is Ursula von der Leyen áll az Európai Bizottság élén. Magyar Péter számonkérte Orbán Viktort a román szélsőjobb támogatásáért, aztán ő maga nem is szavazott Ursula von der Leyenről.
Szerbia is valószínűleg forró politikai nyár elé néz. MIközben az Európai Unió nem áll a diáktüntetők mögé Szerbiában, Aleksandar Vučić elnök mintha kezdené elveszíteni Oroszország támogatását. Némileg meglepő, hogy Alekszandr Dugin orosz filozófus, akit a Putyin-rezsim egyik főideológusának tartanak, úgy nyilatkozott, minden szerb azt akarja, hogy Vučić menjen. Ma az államapparátus mögötte áll, de az emberek nem támogatják.
Donald Trump újabb fejezetét nyitja meg globális vámháborújának azzal, hogy hétfőn összesen 14 ország vezetőinek írt levelet, amelyben 25 és 40 százalék közötti importvámok kivetését jelentette be augusztus 1-től. Szombaton aztán jött az Európai Unió és Mexikó.
De az éles háborúk kapcsán sem reménykedhetünk abban, hogy esetleg nyugvópont következne. Mellékletünkben, a Szép Szóban szakértők elemzik az orosz-ukrán háború eddigi történéseit, jelenlegi állását – és egyöntetűen annak a véleményüknek adnak hangot, hogy gyors befejezés nem várható.
