Miután a Kúria a minap jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, a Jobbik kezdeményezésére lehet népszavazást tartani arról, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák-e december 24-ét.
A Jobbik reményei szerint már júliusban elindulhat az aláírások gyűjtése
– nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor pártigazgató. Ha valaki alkotmányjogi panaszt adna be ellene, akkor az Alkotmánybíróság pozitív döntése esetén augusztus-szeptemberre tolódik ki az időpont. A 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtéséhez 120 nap áll majd a párt rendelkezésére.
Döntött a Kúria, kezdődhet az aláírásgyűjtés a december 24-i munkaszüneti napról szóló népszavazáshozAz elmúlt egy évben a Jobbik újraépítette az országos szervezettségét, „elég alapszervezetünk, tagunk és segítőnk van, hogy ezt a logisztikailag komoly kihívást jelentő 200 ezer érvényes aláírást összegyűjtsük majd” – állította a pártigazgató. Ettől függetlenül azt tervezik, hogy egyeztetnek szakszervezetekkel és érdekvédelmi szervezetekkel is, szívesen veszik segítségüket.
Felmérések szerint a Jobbik támogatottsága jelenleg nem, vagy alig mérhető. Kérdésünkre, hogy a népszavazási kezdeményezés révén a párt visszakerülhet-e a politikai térképre, Szabó Gábor közölte: a Jobbik nem került le a politikai térképről, támogatottságuk 2 százalék a Mediánnál.
Van, akinek a szabad szenteste fontos, van, akinek a devizakár miatti érdekképviselet és kártalanítás, van, aki 40 év munka után nyugdíjba szeretne menni férfiként, van, aki a befizetett tb-ért szeretne ellátást, van, aki fizikálisan vagy egzisztenciálisan nem érzi magát biztonságban a saját hazájában – sorolta Szabó Gábor. Megfogalmazása szerint a Jobbik – megoldási javaslatokat kínálva – minden olyan problémára ráirányítja a figyelmet, ami az embereket napi szinten foglalkoztatja. A parlamenti és érdekképviseleti munkától várják, hogy a Jobbik újra megerősödik.
A Jobbik – hangsúlyozta a pártigazgató – nem azzal a céllal nyújtotta be népszavazási kezdeményezését, mert ettől támogatottságának növekedését várná. Emlékeztetett arra, pártja több mint tíz éve küzd azért, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen: a kommunikációs és parlamenti eszközök azonban kevésnek bizonyultak a cél eléréséhez.
Ami a jövő évi választásokra való felkészülést illeti: a Jobbik még februárban hozta meg a döntést, hogy önálló listával és 106 egyéni képviselőjelölttel indul a 2026-os országgyűlési választáson. „Azóta napról-napra erősödik bennünk az érzés, hogy felelős és jó döntést hoztunk” – rögzítette részletek említése nélkül Szabó Gábor. Máig 31 képviselőjelöltjüket mutatták be a nyilvánosságnak. Ennél nagyobb azok száma, akik „eddig vállalták a Jobbik színeiben az indulást, őket folyamatosan jelentjük be”.
Stabilan vezet a Tisza a Fidesz előtt, négy parlamenti párt gyakorlatilag lenullázta magátAz, hogy december 24-e legyen munkaszüneti nap, nyilvánvalóan népszerű téma. Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője ennek ellenére nem biztos abban, hogy a Jobbik önmaga képes összegyűjteni 200 ezer érvényes aláírást. Valószínűbbnek tartja – ahogyan erre végső soron Szabó Gábor is utalt –, hogy más szervezetek csatlakozására is szükség lesz.
Akárhogyan is alakul, Győri Gábor szerint a Jobbik politikai kilátásait még egy sikeres aláírásgyűjtési kampány se javítaná érdemben. A Tisza Párt megjelenése minden más ellenzéki párt, így a Jobbik szavazatmegtartó képességét is hátrányos befolyásolta.
A Jobbik pozícióját még inkább nehezíti, hogy a jobboldal felé orientálódó Tisza csaknem teljesen lefoglalja azt az ideológiai teret, amit az ellenzéki térfélen korábban a Jobbik próbált betölteni.
Győri Gábor nem hiszi, hogy a Jobbik nyújthatna olyat, ami izgalmasabb lenne annál, amit a Tisza Párt kínál.
Az összes ellenzéki párt számára az a kérdés, hogyan tudja magát felszínen tartani. Az elemző úgy látja, legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a Tisza váratlanul összeomlik, és akkor sok szavazó „felszabadul”, ám ennek csekély az esélye.
A Jobbik javára szól, hogy politikusai nemcsak felveszik a fizetésüket, hanem igyekeznek tenni a dolgukat. A párt stratégiai helyzetén azonban mindez nem változtat. A Jobbiknak – állapította meg Győri Gábor –
a parlamenti választás utáni hónapokban kell döntést hoznia a folytatásról, arról, egyáltalán indokolt-e a párt létezése: addig viszont még van egy év.
Talán majd most
Az elmúlt tizenöt évben, tehát azóta, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, csak olyan népszavazásokat tartottak Magyarországon, amelyeket a kormány kezdeményezett. Rögtön tegyük hozzá: ezekben az esetekben nem kellett aláírások gyűjtésével bajlódni, a törvény szerint elég volt a parlament jóváhagyása.
Az ellenzéki próbálkozások változatos képet mutatnak. Egy részüket a Nemzeti Választási Bizottság vagy a bíróság visszadobta, de előfordult az is, hogy a kezdeményezés zöld jelzést kapott, bőven összegyűlt 200 ezer érvényes aláírás, a népszavazás azonban okafogyottá vált. Ez volt az emlékezetes NOlimpia, mikor is a Fidesz még a Momentum-féle referendum megtartása előtt visszavonulót fújt. A kormány a vasárnapi boltzár ügyében is meghátrált, az MSZP ezért felhagyott az aláírások gyűjtésével.
Máskor nem sikerült elegendő támogatót megnyerni az ügynek. Legutóbb tavaly év végén volt példa erre: az LMP hiába szeretett volna népszavazást a kiemelt beruházásokról (egész pontosan az azokra vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezéséről), 200 ezer helyett csupán nem egészen 26 ezer aláírást tudott összeszedni.
