Az elmúlt hónapokban jelentős közpolitikai vitákat is kavart a Belső-Erzsébetváros forgalmi rendjének komoly megváltoztatása. A jelentős sebességgel, a közvetlenül érintett lakók tiltakozása mellett lebonyolított rendeletalkotás, illetve a június 22-től hatályba léptetett változtatások sok szempontból jól jellemzik a hazai és budapesti közállapotokat, ezért érdemes alaposabban is áttekinteni a történteket.
A HELYZET. Budapest VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata egy 2013-ban hozott rendeletével engedélyezte a Belső-Erzsébetvárosban a vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartását. A területen mára több száz vendéglátóhely működik, több tízezer fős befogadó képességgel. Ennek nyomán a területen jelentkező buliturizmus évek óta Budapest egyik legfontosabb vonzerejének számít, főként az alacsony költési képességű rétegekből származó nyugat-európai bulituristák körében.
Az éjszakai vendéglátóhelyek és a vendégek közterületi tartózkodásával összefüggő zaj régóta megnehezíti, vagy inkább lehetetlenné teszi a területen élők éjszakai pihenését. A lakók régóta panaszkodnak az önkormányzati vezetőknél és más illetékes hatóságoknál emiatt, valamint a buliturizmussal járó bűnözés – pl. kábítószerterjesztés, prostitúció, erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények – és az elviselhetetlenül rossz köztisztasági, környezeti állapotok láttán.
2019 végén az önkormányzat munkacsoportot alakított a lakók és a vendéglátók képviselőinek bevonásával a Belső-Erzsébetváros problémáinak megismerésére, a megszüntetésükre irányuló javaslatok kidolgozására. A munkacsoport 2020 első negyedévében elvégezte a feladatot, ennek nyomán megszületett az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 25/2020. (VI.25.) önkormányzati rendelet, amely számos előírást tartalmazott az éjszaka nyitvatartó üzletek számára a működési és vendégzaj csökkentése érdekében. A nyitva tartási időt vagy a vendégek számát azonban nem korlátozta.
2023 őszén a kerület képviselő-testülete rendeletében 200-ban korlátozta az éjszaka nyitvatartó vendéglátóhelyek számát. Az önkormányzat honlapján közzétett engedélyes lista szerint ezek befogadóképessége együttesen mintegy 20600 fő. Az azóta eltelt időszakban a területen élők interneten közzétett tapasztalatai szerint a Covid járvány miatti zárvatartás idején gyorsan normalizálódó helyzet 2022-től fokozatosan visszaállt a 2020 előtti szintre, a zaj és egyéb kellemetlen körülmények nem javultak, továbbra is elviselhetetlenek.
A JAVASLAT. 2025 március végén a Podmaniczky Mozgalom javaslatot nyújtott be a Fővárosi Közgyűlésnek, amelyben egyebek mellett azt írják, hogy: „a szűk, nem erre méretezett utcák alkalmatlanok a kétféle közlekedési igény (értsd: a turisták és a járművek - OR) egyidejű lebonyolítására, mindennaposak a tumultuózus jelenetek, miközben a gyalogosok száma több nagyságrenddel meghaladja az erre közlekedő autókét. Különösen az esti-éjszakai órákban alakulnak ki áldatlan állapotok, amikor az utasok ki-beszállása céljából megálló taxik, illetve sokszor egyéb illegális tevékenységeket végző járművek akadályozzák a gyalogosok, illetve a mögöttük feltorlódó járművek haladását is. A problémát tetézi a kijelölt rakodóhelyek és e célra rendelt időszakok hiánya, valamint a járdákat beszűkítő, helyenként eltorlaszoló parkolóhelyek is.”
Erzsébetváros polgármestere 2025. március 20-án „Semmit rólunk nélkülünk!” című Facebook bejegyzésében, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének írott nyílt levélben egyebek mellett ezt írta: „Különösnek találom, hogy egy számunkra ilyen fontos ügyről a közösségi médiából értesülünk. Úgy tűnik, hogy Ön a bizottságán keresztül kíván rendeleteket, utasításokat adni kerületeknek. Másként nehezen értelmezhető, hogy mindenféle egyeztetés nélkül elkészít egy tervet, majd a javaslatában arra kötelezi az önkormányzatot, hogy dolgozza ki a megvalósítás részleteit.”
A frakcióvezető válaszában ugyanott hangsúlyozta: „…amit Ön sérelmez, az évtizedek óta az önkormányzati törvény szerinti feladatmegosztás a Főváros és kerületei között - más kérdés, hogy politikai adottságok miatt az előző ciklusban ezzel a Főváros gyakorlatilag nem élt. A forgalmi rendről ugyanakkor teljesen világosan a Fővárosi Közgyűlés vagy az általa megbízott közútkezelő (BKK) dönt, ez kizárólagos fővárosi hatáskör, minden egyes Budapest területén található utcában és úton. Ugyanakkor az is tény, hogy a tömegközlekedés által nem járt utcákban ettől még a tulajdonos gyakran a kerület, tehát a forgalmi rend fővárosi meghatározásán túl a közterület hasznosítását, zöldítését, teraszokat stb. nem lehet a kerület mint tulajdonos ellenében elvégezni - nem is akarja senki, ezt mondja ki világosan az előterjesztésem.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdése szerint „A fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés”, míg az (5) bekezdés szerint „A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés”.
A gyorsan tető alá hozott egyeztetést követően a kerületi polgármester posztja szerint „Immár a fővárossal közösen, az itt élők bevonása mellett folytatjuk a munkát, amelynek célja, biztonságosabbá tenni Belső-Erzsébetváros gyalogos közlekedését.” A Belső-Erzsébetváros lakóival ugyanakkor semmilyen egyeztetés, véleménycsere nem történt.
A fővárosi képviselőtestület 404/2025.(04.30.) határozatában, amit egy az eredeti előterjesztéshez képest több pontban változtatott, az önkormányzati törvénnyel összhangban álló határozati javaslat alapján hozott, úgy döntött, hogy „felkéri a főpolgármestert, hogy a kerületi önkormányzattal egyeztetve, a kerület rövid- és hosszútávú mobilitási terveivel összehangolt módon (…) dolgozza ki a gyalogosforgalom és emberléptékű közterület-használat elsőbbségét biztosító forgalmi rend tervdokumentációját” a határozat további részében felsorolt kerületi illetékességű közterületeknek. Ehhez egyúttal „elvi egyetértését” fejezte ki a szintén ott szereplő számos részletszabállyal.
A kerületi képviselőtestület 2025. június 18-i ülésén a polgármester sürgősségi előterjesztésével tárgyalta azt a rendeletmódosítási javaslatot, amely 22 óra helyett 23 óráig tette volna lehetővé a Belső-Erzsébetvárosban a vendéglátó teraszok nyitva tartását. Az indítványt – amelyet a kerület vezetői mellett a Podmaniczky Mozgalommal együttműködő Színes Erzsébetváros képviselője is támogatott, a testület elutasította. A vitában több képviselő hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem a terület lakóinak, hanem a kocsmárosoknak a javát szolgálja.
A kerületi önkormányzat mindeddig nem tárgyalta a forgalmirend-változás kérdését, ilyen előterjesztés mindeddig nem is született. A Budapest Közút Zrt. és a BKK májusban elkészítette a forgalmi rend változásához szükséges műszaki terveket, elvégezte a minimális beavatkozással – táblák felszerelésével, felfestések módosításával, forgalomterelő elemek elhelyezésével – járó technikai módosításokat, és június 22-én életbe lépett az új forgalmi rend.
A kerületi önkormányzat a változásokat bemutató nyitóoldalán azt írja, hogy a „Fővárosi Közgyűlés rendelete alapján a BKK és a Budapest Közút új forgalmi rendet vezet be…”, holott erről a Fővárosi Önkormányzat nem alkotott rendeletet, hanem – jogkörének megfelelően – csupán felkérte a főpolgármestert a tervek elkészíttetésére és egyeztetésére, hiszen a döntést a kerületi önkormányzatnak kellett volna meghoznia.
A helyi lakosság egyes Facebook csoportjaiban továbbra is terjednek azok a feltételezések, hogy a kerületi vezetők mellett a Színes Erzsébetváros Egyesület és a Podmaniczky Mozgalom sem az átlagosnál gyorsabban elnéptelenedő városrész lakóit szolgálja. A forgalmi viszonyok gyors megváltoztatása ugyanis a lakosság parkolási lehetőségeit kedvezőtlenül, az egyik szórakozóhelyről a másikra sétáló, zajongó éjszakai bulituristákat viszont kedvezően érinti. Így a lakók attól tartanak, hogy az éjszakai zaj tovább növekszik majd, de velük továbbra sem egyeztet senki.
SZUBJEKTÍV SZAKMAI VÉLEMÉNY. Helytelen, hogy az átlagnál gyorsabban elnéptelenedő, éjszakánként alig lakható történelmi városrész lakóinak életkörülményeiről a fővárosi és a kerületi önkormányzat is a leginkább érintettek kihagyásával kívánt dönteni, mégpedig úgy, hogy az nyilvánvalóan – ha nem is jelentősen – kedvező a buliturizmus számára.
A városrészben számítások szerint éjszakánként 30-80 ezer főnyi, azaz egy Budaörs vagy Szombathely nagyságú város lakosságának megfelelő tömeg fordul meg, ami mindenképpen jelentős, zavaró hatású zajjal jár, így az éjszakai látogatószám érdemi korlátozása nélkül a lakossági panaszok nem orvosolhatók, a terület élhetősége nem biztosítható.
A megoldás természetesen a főváros turizmusának a magasabb fizetőképességű vendégkör irányába történő elmozdítását is igényli, amihez a – korábban is jelentős turistaforgalmú – Budapesten rendelkezésre állnak az adottságok.
Mivel a Belső-Erzsébetváros világörökségi terület, a kormánynak is számos elvégzetlen feladata van a területen, kezdve a további lépéseket meghatározó kezelési terv elkészíttetésével. Emellett viszont szükség lenne arra is, hogy a Fővárosi Önkormányzat ellássa az önkormányzati törvény értelmében a feladatkörébe tartozó turisztikai menedzsment feladatokat, a régióban bulinegyed nélkül is sikeres versenytársaihoz, például Bécshez, vagy Prágához hasonlóan.
A szerző Hild János-díjas várostervező.