Heti abszurd;

Heti abszurd: Néró tolerancia, avagy a Fidesz mesterszerve

És akkor most váratlanul arra kérjük a fideszes harcosokat, hogy tegyék le egy pillanatra a harci kelevézeket, gyilkos pikákat és tömegpusztító emojikat, kéretik egy kis csend. 

Lélegezzenek lassan, ütemesen, zászló, zászló, szív, és a többi. Tennénk most egy 23 525. kísérletet arra, hogy elmagyarázzuk a politikai szereplők lépéseinek két dimenzióját. Ezt az alkalomhoz illően valami egészen egyszerű példával világítanánk meg. Vegyünk egy gyereket (az ukrán emberpiacon állítólag pár hrivnyáért kaphatni, de donna Szentkirályi csomagtartójában is maradhatott néhány), aki a nyár közepén a grundra törekszik, mert imádja rúgni a bőrt. A gyerek focizni akar, ez az ő vágya. És akkor állunk mi, szülők vele szemben, és azon tanakodunk, hogy mennyiért vette meg a kölyköt az Adidas, hogy ingyen futkosson, rengeteg reklámértéket szaladgálva össze, esetleg ingatlanbefektető áll a háttérben (vö. háttérhatalom), aki a gyerekekkel akarja megspórolni a talajtömörítés tetemes költségét? Nekünk most nem jutott eszünkbe több blődli, Mráz Ágoston meg nem veszi föl a telefont, de a további megfejtéseket szeretettel várja a Nézőpont Intézet.

És akkor most kapaszkodjanak meg két kézzel a földön pihenő jatagánba a II. Kocsis Máté Őszi Romantika Hadosztály vérgőzösei: nem Brüsszel csinálja a magyar szabadságharcot. 

Először csak szavanként ízlelgessék, és továbbra is menjen a lassú belégzés: zászló, zászló, szív. Nem Brüsszel csinálja. Vegyünk megint egy példát, ezúttal olvasmányosat. 1848-ban a Monarchia szétesése senkinek nem volt érdeke Európában, így a forradalmi törekvéseket nem lehet azzal vádolni, hogy idegen érdekeket szolgáltak, a Szent Szövetség jegyében az orosz cári hadak vérbe is fojtották a függetlenségi kísérletet. 1956-ról ezzel szemben elmondható, hogy a Nyugat érdeke nagyon is egyezett a Corvin közi harcosokéval, de ettől még nem Amerikából dirigáltak a pesti srácoknak. A pesti srácok pontosan átlátták, hogy miért menjenek a zivatarosba a nyamvadt kommunisták. Nem tudom, így világos-e. A pesti srácok és a vidékiek is sokan ma maguktól is tudják, hogy miért húzzanak a zivatarosba a pöfeteg illiberálisok. A kormányfüggetlen, józan emberek, bármily furcsa, nem állnak napi kapcsolatban Ursula von der Leyen sorhajókapitány beszivárgó kémeivel, akik mindennap gázcsövön morzézzák nekik a magyar inflációs adatokat. Az ingatlanárakat, Tiborcz István szállodavásárlásait, Halász János (röhögő emoji) átláthatósági törvényjavaslatát vagy Mészárosné doktor Várkonyi váratlan vallomását a kifordult világról szintén nem postagalamb hozza Kalasnyikov-tűz alatt. Nem. Nincs szükség rá. Egyelőre. Az átláthatósági túlkapás után már talán lenne, de önök nagyon helyesen átláttak a kormányukon: ritkán akar az ember siklóbombával elvégezni tavaszi nagytakarítást. A kormány kezében is lennének finomabb műszerek is a napalmnál, de a 2026-os választás túl közel van a szépelgéshez. De mondunk még valamit, az ember a legtöbbet magáról tud jó esetben.

Emlékeznek még, kedves fideszes polgártársak, az emojitarack mögött: kellett önöknek kódolt külföldi sorvezető 2006-ban ahhoz, hogy felálljanak a fotelból, és megrohamozzák a tévészékházat? 

Ugye hogy nem! Önök maguktól is élesen átlátták, hogy a 300 forintos kórházi napidíj kétszáz évre hazavágná a Kovács család healthcare-büdzséjét. Vagy ha segített is a tisztánlátásban Orbán Viktor, nem kellett mögé képzelni Soros Györgyöt. Önök szerint 1988-ban Orbánt dróton rángatta Soros, amikor aljas módon megszégyenítette az illiberális önéletrajzát egy oxfordi ösztöndíjjal, vagy Orbánnak mégis igaza volt, amikor a „ruszkik haza!” mondás élére állt. Na ugye. Magyar Péter Brüsszel nélkül is egészen pontosan látja (és mindenki más, aki elmúlt tizenegy hónapos), hogy Magyarországot magához akarja láncolni egy alaptörvénysértő alakulat. És ilyen értelemben mindegy (ez a második dimenzió tehát), hogy Orbán úgy egyébként orosz kém vagy orosz–észak-koreai kettős ügynök. Amit csinál, tetőtől talpig helytelen, azonban a felderítés a vádhatóság, a minősítés a bíróság dolga lesz.

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.