Az Európai Unió legnagyobb, 9,3 százalékos költségvetési hiányát kell sürgősen orvosolnia a június 23-án beiktatott új román kormánynak. Az Ilie Bolojan vezette négypárti koalíció kormányalakítása eleve azért nyúlt ki az utolsó pillanatig, mert elkerülhetetlen volt a megszorítás, amelyet a pártok vonakodva vállaltak be. A helyzetet nehezítette, hogy a május 18-i elnökválasztás második fordulóján győzedelmeskedő Nicușor Dan választási kampányában azt ígérte, nem lesz áfaemelés. Az államfő ragaszkodott is ígéretéhez, az általa kiszemelt miniszterelnök pedig ahhoz, hogy az áfaemelés elengedhetetlen, az ebből befolyó gyors és széleskörű bevételek nélkül lehetetlen az Európai Bizottság által követelt kritériumok teljesítése, és Románia elveszíti az uniós alapokat.
A korábban sikeres nagyváradi polgármester majd Bihar megyei tanácselnök általános bizalomnak és tiszteletnek örvend politikai körökben is, olyannyira, hogy bár a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, csak ő tudta megszerezni mind a három koalíciós partner – a legnagyobb párt, a szociáldemokrata PSD, a progresszív USR és az RMDSZ – támogatását. Tekintélyét többek között annak köszönheti, hogy előző tisztségeiben sikeres volt, miközben drasztikus költségtakarékossági intézkedéseket foganatosított városi majd megyei szinten is. Amikor tavaly decemberben a választás után ő lett a szenátus elnöke, tevékenységét ott is csoportos leépítéssel kezdte, arra hivatkozva, hogy fölöslegesen felduzzasztott a szenátusi adminisztráció.
Merre tovább, Románia és romániai magyarok?Bolojan és a koalíció strukturális reformokat ígért – arra is lenne szükség a román államháztartás helyreállításához és a fenntartható fejlődéshez, ámde a miniszterelnök eddigi módszereit tekintve sejthető volt, hogy – legalábbis első lépésként - a gyors megoldást jelentő fűnyíróelvet alkalmazza.
Így is történt, a szerdán bejelentett megszorítócsomag mindenkinek fáj, mindenki tiltakozik ellene és nyomokban sem tartalmaz strukturális reformelemeket.
A miniszterelnök szerdán állt a nyilvánosság elé, ismertette az augusztus 1-től, illetve január 1-től életbe lépő intézkedéseket és megígérte, hogy az év második felében kidolgozzák a hosszú távú, strukturális intézkedéseket is, érintve a legkényesebb kérdéseket – az egykulcsos adórendszert és a Romániában évek óta jogos felháborodást keltő speciális nyugdíjak kérdését is. Hogy ezekre miért nem most került sor, talán az is magyarázat, hogy a kormánykoalíció négy pártjából három, a PSD, PNL és RMDSZ tagja volt a rekordhiányt összehozó Ciolacu- kormánynak is.
A Bolojan csomag most kidolgozott része nem más, mint tűzoltás, ami azonnal eredményt hoz, hosszú távon fenntartva azonban visszaüthet. A miniszterelnök nem közölte, milyen távra tervezik. A megszorításokat ismertető sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy Romániában a 9,3 százalékos deficitnél az utóbbi 30 évben csak 2010-ben volt magasabb államháztartási hiány, 9,4 százalékos. Az akkori Boc-kormány 19-ről 24 százalékra emelte az ÁFÁ-t és 25 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozó béreit. Maga is beismerte, hogy a korábbi gyakorlat folytatásával a román állam Görögország kétezres évek eleji sorsára juthat és eleshet az uniós pénzektől.
Az európai alapokhoz való hozzáférés feltétele a közigazgatási-adóügyi reformok lennének, ami még várat magára.
Az állami kiadások csökkentése és a bevételek növelése a mostani megszorító csomaggal megkezdődik. Ennek legfőbb elemei: 9, illetve 19 százalékról 11, illetve 21 százalékra emelik az áfát, a kedvezményes áfát a gyógyszerek, élelmiszerek, a tűzifa, a mezőgazdasági öntözővíz esetében, valamint a vendéglátásban fogják alkalmazni. Tíz százalékkal emelik a dohány- és alkoholtermékek, illetve az üzemanyag jövedéki adóját. Az általános drágulást hozó két intézkedés augusztus 1-től lép hatályba. Január 1-től a jelenlegi 10 százalékról 16 nő az osztalékadó, ami ugyancsak jelentős bevételt hoz, de kétélű lehet, a tőke elvándorlását is okozhatja. Különadót vetnek ki a bankok extraprofitjára, növelik a szerencsejátékra kivetett adót oly módon, hogy az államkasszába befolyó összeg 30 százalékkal nagyobb legyen.
Az általános felhördülést és szakszervezeti tiltakozásokat az okozta, hogy egészségügyi járulékkötelessé teszik a 3 ezer lej (237 ezer ft) fölötti nyugdíjak határértéken felüli részét, befagyasztják a nyugdíjakat és a közszféra béreit, amelyeket tavaly 30 százalékkal emeltek, megvágják a különböző bónuszokat és veszélyességi pótlékokat. A közoktatásban és az állami felsőfokú képzésben dolgozó tanárok heti óraszámát kettővel növelik.
Mosolygó csendőrökkel, támogató helyiekkel találkoztak a kolozsvári Pride résztvevőiVisszavágják az elmúlt években tízszeresére nőtt érdemösztöndíjakat a közoktatásban és az egyetemeken, szigorítják a szociális ösztöndíjak kritériumrendszerét. A kormányfő közlése szerint az ösztöndíjalap egymilliárd eurót tesz ki országos szinten egy tanévben.
A következő lépésben csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását, ígérte a miniszterelnök, de erre azért nem mindenki venne még mérget. Második félévre ígérte az adóügyi és az állami intézmények reformját kidolgozó csomagot is (ami ellen máris tiltakoznak a szakszervezetek, mert létszámleépítést, a különböző pótlékok megvágását fogja hozni). „Megvizsgálják” a speciális nyugdíjak helyzetét is, költséghatékonyabbá teszik az állami vállalatokat, „megreformálják” a helyi közigazgatás kiadásait, észszerűbben használják fel az állami tartalékokat- ígérte a miniszterelnök.
