Arra voltam kíváncsi, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miképpen határozza meg a közgazdaságtanban használatos externália fogalmát, vagyis azokat a hatásokat, amelyek a piaci tranzakciókon kívül eső szereplőkre is kihatnak, és nem kerülnek bele a termékek vagy szolgáltatások árába. Lelkesedésem alábbhagyott. A közkedvelt, internetes világenciklopédia szinte szó szerint ugyanezt a jelentést tartalmazza, mint az MI! Üdv neki!
A NER működésének elválaszthatatlan részét alkotják a piaci beavatkozások (a különadók, a kötelező akciózás, az árrésstop vagy a hitelkamatstop), amelyek ugyan a kis- és nagykereskedőknek, a telekommunikációs társaságok, pénzintézetek tulajdonosainak okoznak károkat, de negatív externális hatásuk túlmutat a fogyasztási szokások kikényszerített, állami érdekű módosulásán.
Kihat a kínálat alakulására, áruk tűnnek el a polcokról, szolgáltatáscsomagok szűnnek meg.
S a piactorzító intézkedések visszavonását követően (ilyesmikben Magyarországon aligha dúskálhatunk) a régi „rend” már csak az idő múlása miatt sem képes teljes mértékben visszaállni a korábbi időszakban megszokottra. De még így sem lehet biztos a kormány, hogy mi lesz akkor, ha előbb-utóbb vagy utóbb mégis feloldják a kényszerintézkedéseket. Ezért ismételten a régi kapaszkodóhoz, már három esztendeje fennálló veszélyhelyzethez folyamodnak. Egy júniusi kormányrendelettel – ha a NER érdekei úgy kívánják – bezárhatják a kaput a számukra nem kívánatos (értsd uniós) befektetők magyarországi befektetései elől. Az állam számára, „nemzetstratégiai érdekekre” hivatkozva elővásárlási jogot biztosítva, a felvásárlás engedélyezési eljárási határidejét jócskán meghosszabbítva. Orbánék számára közömbös, hogy az európai közösség egyik alapelvét, a tőke korlátozás nélküli szabad áramlását sértik ezáltal.
Ez az igazi negatív externália: kiszámíthatatlan, hogy ezzel mekkora tényleges károkat okoznak Magyarország számára.
A hitelesség hiányának ára forintban nem mérhető.