Csao Kung buddhista szerzetes 1934 elején a kínai Tiencsinből levelet küldött Berlinbe Hitler birodalmi kancellárnak. Kiváló németséggel hódolatáról biztosította, kiemelve: a pusztulásra ítélt régi világ helyén „indoárja civilizáció” születik. Mellesleg beutazóvízumért folyamodott, hogy kolostort alapítson német földön. A külügyminisztériumban megállapították, hogy a feladó valójában magyar zsidó szélhámos. Választ nem kapott, vízumot sem – később mégis alkalmazták spiclinek.
A levélíró, Trebitsch Ignác (1879–1943) nevét Rejtő Jenő tette halhatatlanná, ám a kortársak ismerték „az igazit”, a gátlástalan csalót is, aki három földrészen szedte rá a balekokat. Betegesen feltűnősködött, pedig néha bölcsebb lett volna meglapulnia. Két ellentmondó memoárja csupa öntömjénező hazugság, de élete kész kalandregény. (Bernard Wasserstein: Az igazi Trebitsch. Akadémiai, 2016. Fordította: dr. Molnár György.)
Döbbenetes életutat járt be a paksi gabonakereskedő nyughatatlan fia.
Volt pesti színinövendék, londoni koldus és tolvaj, hamburgi hozományvadász, montreali hittérítő, anglikán lelkész, egy kakaógyáros magántitkára, ál-gazdaságkutató. Harmincévesen I. T. T. Lincoln néven képviselővé választották a brit parlamentbe. Romániai olajfúró cégeinek csődje elől Amerikába szökött. A világháborúban kettős ügynöknek adta ki magát. Okirat-hamisításért három évet ült.
Szabadulásakor, 1919 tavaszán a brit titkosszolgálat nem engedte hazatoloncolni, attól tartva, hogy a forrongó Budapesten „könnyen valamiféle közép-európai Leninné nőhetné ki magát”. Rá egy évre már a szélsőjobbos Kapp-puccs főcenzora Berlinben. A meg nem valósult Fehér Internacionálé nevében tárgyalt Gömbössel; antiszemitákat is az ujja köré csavart. Az összeesküvők titkait eladta a csehszlovák kormánynak, majd Ázsiába menekült.
Jól jött neki a kínai polgárháború zűrzavara: hadurakat hitegetett fegyverügyletekkel.
Elmondása szerint misztikus megvilágosodás vezette a Buddhához (1925). Így lett – dr. Lehotzky Tibor, Heinrich Lamprecht, Patrick Keelan és a többi után – Csao Kung. Előadást tartott Hogyan öltem meg Trebitsch Lincolnt? címmel, persze pénzért. Önjelölt apátként élt, selyemköntösben, borotvált fejjel, lelki békét kereső gazdag nyugatiak vagyonából.
Ám az igazi Trebitsch nem bájos rejtői kókler volt, hanem kártékony bajkeverő. Sok tragédiát okozott, a családját is tönkretette. Mániából búskomorságba zuhant. Végül Sanghajban elhatalmasodott rajta az őrület. Hinni kezdett önnön természetfeletti erejében és hogy ő a szenvedő emberiség megváltója. Dalai láma akart lenni. De mert valamiből élnie is kellett, a második világháború kitörése után a náciknak jelentett más európaiakról.
Halálának körülményei éppoly talányosak, mint egész lénye. Biográfusa szerint „közeli rokonságban áll egy a szó szoros értelmében mindenkit elbűvölő kortársával, Weisz Erikkel, akit Houdini művésznéven ismert meg a világ. Az igazság az, hogy Trebitsch senkihez és semmihez sem fogható, teljesen egyedülálló jelenség volt és marad.”