Korábban tabunak számító témák lesznek az július elsejével kezdődő dán uniós soros elnökség középpontjában: a Green Deal visszavágása, a korábban elképzelhetetlennek tűnő pénzek a védelemre és a menekültek Unión kívüli „elszállásolása” terén is előrelépés várható a következő hat hónapban.
Az év második felében a dánok határozzák meg a prioritásokat és részben a napirendet az Európai Unió Tanácsában. Az ő feladatuk, hogy a huszonhetek kormányait közös nevezőre, vagy legalábbis elfogadható kompromisszumokra vezessék.
„Erős Európa egy változó világban”, szól az elnökség jelszava. Hasonlóképpen erős Európára törekedett az előző, lengyel elnökség is.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt Dánia azoknak a hagyományosan fukar országoknak a sorát erősítette – Hollandiával, Ausztriával és Svédországgal együtt –, amelyek minél kisebb uniós kiadásokra törekedtek, közös hitelről pedig hallani sem akartak.
Mára azonban nem is az a kérdés, hogy többet kell-e költeni védelemre, csak az, hogyan.
A lengyel elnökség rekordgyorsasággal fogadott el terveket, és a közös hitelen túl most saját uniós költségvetési pénzekről is tárgyalni fognak. A részletek – jelen esetben például a fegyverek alkatrészei –, esetében nem mindegy, hogy brit vagy amerikai cégek milyen arányban részesülhetnek a pénzekből beszállítóként.
Ez különösen fontos lesz akkor, amikor az EU Amerikával való viszonya ingatag lábakon áll Donald Trump elnöksége miatt. Elvileg a következő napokban kellene megállapodnia Brüsszelnek és Washingtonnak a vámokról. Trump fenyegetései szerint a büntetővám július 9-től 50 százalékra emelkedne minden uniós importra. A dánoknak mindemellett egy „saját ügyük” is van Trumppal, hiszen az elnök meg akarja szerezni a dán fönnhatóság alatt álló Grönlandot, hogy erről a dánoknak és a grönlandiaknak mi a véleménye, az amerikai elnököt nem különösebben foglalkoztatja.
Magyarország nem vétózott, az EU megszavazta az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók meghosszabbításátA versenyképesség erősítéséért az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban egy sor jogszabálytervezetet jelentett be, amikkel a cégek bürokratikus terheit szeretnék csökkenteni, az úgynevezett omnibusz-csomagok a kritikusok szerint ugyanakkor az elmúlt években hozott környezetvédelmi és fenntarthatósági eredményekkel szembeni hátraarcnak tekinthetőek. Egyes esetekben olyan elvárásokról mondja most a Bizottság, hogy túl nagy teher lenne a cégeknek, amelyek még életbe sem léptek, ezzel felülírva a Bizottság korábbi Green Deal csomagját. A következő hónapokban várhatóan – számos szélsőjobboldali politikus és egyes nagy cégek örömére – folytatódnak a tárgyalások a korábbi szabályok visszabontásáról is az elnökség alatt.
A korábbi tabuk a migráció területén sem érvényesek, a dán elnökség alatt várhatóan többet fogunk megtudni azokról a szabályokról, amelyek alapján a kitoloncolásra váró migránsokat EU-n kívüli országokba, esetleg Albániába szállítanák egyes tagállamok, illetve az EU áldásával.
Súlyos tízmilliárdokat költött el jogsértő módon Magyarország, itt uniós pénzből nem csökkentették, hanem növelték a társadalmi egyenlőtlenségeket