Orbán Viktor szerint „brüsszeli utasításra” tartották meg a Budapest Pride-felvonulást, amiből rögtön két következtetés adódik: a miniszterelnök képtelen leszállni a fék nélkül száguldozó hülyeségvonatról, és elvesztette azt a képességét is, hogy korrigálja az általa elkövetett hibákat.
Az a mondata pedig, hogy a szombati felvonulás bizonyíték arra, milyen lenne az életünk, ha az ország élén nem a „szuverenitásunkat védő nemzeti kormány állna”, öngól a javából. A magyarok ugyanis valóban ízelítőt kaphattak abból, milyen lenne az életünk a gyűlöletet terjesztő, folyamatos harci állapotot gerjesztő fideszes kormány nélkül: boldog és szabad. Fölöttébb elgondolkodtató, hogy Orbán számára mindez „visszataszító és szégyenletes”.
A miniszterelnök februári évértékelőjében lengette be először a Budapest Pride betiltását, amikor azt üzente, senki ne bajlódjon a felvonulás megszervezésével, mert kidobott pénz és idő lenne. Vakhitű közönsége valósággal tombolt a gyönyörűségtől. Aztán – Orbán helyeslése mellett – Lázár János még egyértelműbbé tette, hogy a Pride-ot „mihamarabb be kell tiltani”. A Fidesz gyermekvédelem ürügyén korlátozta a gyülekezési jogot. Az már a vicc kategóriájába tartozik, hogy a kormány más tagjai később azzal álltak elő, rendezzék meg a felvonulást a Puskás Arénában vagy a Kincsem Parkban, csak ne közterületen. Még jó, hogy nem azt mondták: csinálják a négy fal között...
Ahhoz, hogy a rendőrségi tiltás ellenére végül mégis megtartották a rendezvényt, szükség volt Karácsony Gergely főpolgármester következetes és bátor kiállására, aki hatósági jóváhagyást nem igénylő önkormányzati eseményként hirdette meg a felvonulást. Ahhoz pedig, hogy minden idők legnagyobb Budapest Pride-jává váljon a demonstráció, szükség volt Orbán Viktor és a kormány támadásaira. Sikerült felébreszteni a magyarokban a szabadságvágyat, hatalmas erővel életre hívni a békés ellenállást.
A hatalom nem merte karhatalommal szétveretni a Pride-ot – világbotrány lett volna –, egyedül abban bízhatott, hogy a homofób szélsőjobboldal majd elvégzi helyette a piszkos munkát. A felvonulás ellen uszító Mi Hazánk és csatolt szervezetei azonban nem tették meg ezt a szívességet. Lefölözték a maguk politikai hasznát, de tartózkodtak a fizikai erőszaktól.
Annak ellenére, hogy Orbán Viktor a felvonulás betiltását ígérte híveinek, irdatlanul nagy, konszolidált tömeg, végeláthatatlan emberáradat hömpölygött a főváros utcáin szombat délután. Budapest szivárványba borult. Jóval többen voltak, mint a legutóbbi Békemeneten, ahova szerte az országból buszok százaival szállították a résztvevőket.
A Budapest Pride nem kizárólag Budapest szabadságünnepe volt, rengetegen érkeztek a határokon túlról és a vidéki Magyarországról is. A miniszterelnök totális vereséget szenvedett, jól kiterveltnek hitt politikai húzása visszafelé sült el. Végső soron saját maga szervezte meg a magyarság lázadását a Fidesszel szemben. Az, ami szombaton Budapesten történt, az Orbán-rendszer számára felér egy tüdőlövéssel.