A legutolsó konszenzusos drogstratégiában kiegyensúlyozott módon hangolták össze a különböző szakpolitikai elemeket, amelyek rendszerben kezelték a problémát. Ehhez képest ma a kriminálpolitika a hangsúlyos. Márpedig tudjuk, hogy ez a legvégső eszköz egy társadalmi probléma kezelésére – fogalmazott az Orbán-kormány „drogháborúja” kapcsán Topolánszky Ákos, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének (MADRISZ) elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, melyet a területen dolgozó szakmai szervezetek tartottak, hogy bemutassák, közös drogpolitikai szakmai minimumprogramjukat. Ez a dokumentum a megelőzés, a kínálatcsökkentés, az ártalomcsökkentés, a kezelés kapcsán fogalmaz meg ajánlásokat.
Topolánszky hozzátette a jelenleg használt módszer csak további problémákhoz vezethet: a szegregátumban élő, feltehetően nagyszámú érintettek helyzetét sem oldja meg. - Olyan stratégiát kellene létrehozni, ami a valósággal foglalkozik, és nem politikai üzenetet akar átadni – szögezte le.
Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a prevenciós beavatkozásoknál kulcsfontosságú volna a szakértelem, a professzionalizmus és a területek közti együttműködés is. Eközben - fűzte hozzá Szabó Judit, a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató Alapítvány vezető lelkésze - az érintett területek - az oktatás, egészségügy, bűnüldözés, szociális és civil szféra - krónikusan alulfinanszírozottak, elszigetelten működnek. Elmondta, egyre kevesebb szakember kerül ki az egyetemről, a szakképzés színvonala is csökken, a továbbképzés rendszere nem működik. - Az én munkatársaim is egyre több helyen dolgoznak, hogy meg tudjanak élni – mondta Szabó Judit.
Sárosi Péter, jogvédő, a Drogriporter oldal szerkesztője két területről, az ártalomcsökkenésről és a kínálatcsökkentésről beszélt. Szerinte az ártalomcsökkentés finanszírozását teljesen leépítették, a területet tabusították, miközben enélkül nem működik a többi pillér. A kínálatcsökkentésről azt mondta, a törvények szigorítása miatt nem lesz kevesebb a szerhasználó.
- A világ sok helyén, még nálunk szigorúbban is alkalmaztak ilyesmit, de nem működött. A Fülöp-szigeteken például több ezer embert gyilkoltak meg az utcán, de még ott sem sikerült felszámolni a kábítószer kereskedelmet – mondta Sárosi Péter, aki hozzátette, a megoldás sokkal inkább az lenne, hogy a teljes hajtóvadászat helyett a nagy terjesztőkre kellene koncentrálni, illetve azokra a jelenségekre, amelyek a társadalmat leginkább zavarják: az utcai kereskedelemre vagy a nyilvános szerhasználatra.
