Minden évben és évszakban elmondható, hogy a Velencei-tó melegebb, mint a levegő – derül ki abból a tanulmányból, amelyet Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus készített.
A Másfélfok által ismertetett írás szerint a Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, sekély vízmélysége miatt elsősorban fürdőzésre alkalmas, ugyanakkor ez a tulajdonság erősen kitetté teszi a tavon végbemenő időjárási és éghajlati változásokkal szemben. A tó ökoszisztémáját a tartós meleg, valamint az alacsony vízszint egyaránt károsan befolyásolja, emellett a gyors hőmérséklet-változások – mint amilyen 2025 májusában is előfordult – tömeges halpusztulást eredményezhetnek. Az ilyen folyamatok önmagukat erősítik, hiszen a melegebb levegő intenzívebben csökkenti a tó vízszintjét, aminek következtében a kisebb víztömeg még könnyebben melegszik fel.
Nem jelentős a halpusztulás a Velencei-tavon a horgászszövetség szerintA HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai, illetve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971 és 2024 közötti megfigyelései alapján megállapítható, hogy a nyári és éves átlaghőmérséklet között nagyon magas összefüggés tapasztalható: vagyis a levegő hőmérsékletének változása jelentős hatással van a tó vizének hőmérsékletére. A Velencei-tó és környéke a hazai átlagnál gyorsabban melegszik: 1971-től kezdve a tó vize nyáron átlagosan több mint 4 °C-kal lett melegebb, miközben a levegő ennél kevésbé melegedett. Az évszakok közül legnagyobb mértékben a nyári vízhőmérséklet emelkedett, feltehetően a fokozódó napsugárzás miatt: a tó nappal, a megnövekedett sugárzás hatására gyorsabban melegszik fel, mint a levegő. Ezek a változások a kutatás szerint 99 százalékos megbízhatósággal igazolhatók. A szokásos éghajlati elemzéseknél alkalmazott 30 éves időszakokat külön-külön vizsgálva is látható, hogy a változások nem egyenletesen zajlanak. Minden évszakban nő a vízhőmérséklet trendje, de a korábban legintenzívebb nyári melegedés üteme lassult, jelenleg hozzávetőleg 2,5–3 °C/30 év a növekedés. Az őszi és téli trendek a 21. század elején még nem mutattak emelkedést, a lineáris trendek azonban a közelmúltban már itt is erőteljesebbé váltak, elérve a nyári emelkedés ütemét. A levegő hőmérséklete ehhez képest ingadozóbb, összességében kisebb mértékű változást mutat (télen a 2000-es évek elejéig inkább csökkenő tendencia volt), és gyakran nem követi a tó vizének melegedését. Kivételt jelent a kezdeti időszak, amikor a levegő gyorsabban melegedett, illetve az utóbbi harminc év (1995–2024) téli hónapjainak hőmérséklet-emelkedése.
A tanulmány szerint a folyamat emberi eredetre vezethető vissza: ilyen többek közt a beépítettség vagy éppen a locsolás.
Nincs vészhelyzet, az elmúlt évekkel ellentétben van elég víz a Velencei-tóban és a vízminőség is megfelelő