Kedden Teheránban robbanások hangját lehetett hallani, miközben Donald Trump azt mondta, hogy Izrael az ő kérésére hagyott fel a légicsapásokkal – írja a Reuters.
A hírügynökség beszélt két, a fővárosban élő iráni illetővel, akik szerint két hangos detonációt lehetett hallani. Az izraeli hadsereg rádiója azt közölte, hogy Izrael iráni radarállomásokat támadott Teherán közelében. Ugyanakkor Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala azt közölte, hogy nem hajtottak végre további csapásokat.
Izrael a tűzszünet megsértésével vádolja Iránt és válaszlépést ígérAz Egyesült Államok elnöke azt közölte, hogy Izrael leállította a hadműveletet miután élesen rendreutasította szövetségesét. Israel Katz izraeli védelmi miniszter korábban kedden bejelentette, hogy utasította a hadsereget újabb csapások végrehajtására teheráni célpontok ellen, válaszul arra, amit szerinte Irán rakétatámadásnak minősített, és a tűzszünet egyértelmű megsértésének értékelt. Irán azonban tagadta, hogy rakétákat lőtt volna ki, és azt állította, hogy Izrael légicsapásai másfél órával a tűzszünet kezdete után is folytatódtak.
Donald Trump felhívta Benjamin Netanjahut, szerinte az izraeli vadászrepülőgépek már vissza is fordultak IránbólA BBC arról írt, hogy egyre több iráni beszámoló utal a növekvő félelemre és az elnyomás erősödésére. Ahogy a harcok intenzitása csökken, elemzők és jogvédők arra figyelmeztetnek, hogy Teherán igyekszik gyorsan visszaszerezni a belső kontrollt – főként azután, hogy Izraelnek láthatóan sikerült beépülnie az iráni biztonsági szervezetekbe. Az ilyen mértékű hírszerzési szivárgások jelentős félelmet és gyanakvást váltottak ki az iráni vezetés körében.
Kedden Kermansáh tartomány ügyésze arról számolt be, hogy 115 embert tartóztattak le „a biztonság megzavarása” miatt, köztük egy európai állampolgárt is, akit kémkedéssel vádolnak. Hamidreza Karimi elmondása szerint a letartóztatottak közül csak néhányat gyanúsítanak ténylegesen kémkedéssel, a többséget viszont „a rendszer elleni propagandatevékenységgel” vádolják. Az elmúlt napokban legalább három személyt végeztek ki, miközben további tucatokat tartóztattak le több városban, főként olyan vádak alapján, amelyek összefüggésbe hozhatók közösségi médiás tevékenységgel vagy feltételezett kémkedéssel.
Az ország igazságügyi szóvivője szerint az iráni parlament enyhített a kémkedési ügyekben alkalmazott jogi korlátokon, lehetővé téve, hogy a hatóságok gyorsabban és szigorúbban lépjenek fel azokkal szemben, akiket beszivárgónak vagy kémnek tartanak. „A korábbi jogszabályok alapján sokan, akiket az Izraellel folytatott háború idején őrizetbe vettek, nem kerültek volna bíróság elé. Most a parlament könnyebbé tette számunkra, hogy példát statuáló büntetéseket szabjunk ki” – fogalmazott.
