Előfordulhat, hogy a Budapest Pride-felvonulás olyan közterületet is érint majd, amit egy szélsőjobboldali szervezet már lefoglalt

A szabálysértési törvény 2025. június 7-től hatályos módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség akkor is végrehajtassa a gyülekezési joggal való visszaélés miatt kiszabott bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ha a bírságot kiszabó határozat még nem emelkedett jogerőre, és az érintett fél jogorvoslattal élt, például bírósághoz fordult – hívta fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület.

A friss törvénymódosítás súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogokat – tiltakoztak a jogvédő szervezetek. Hiszen az alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlata is világosan rögzíti: végrehajtani csak jogerős büntetést lehet. Ezzel a módosítással azonban a bírság végrehajthatóvá válik már azelőtt, hogy a független bíróság érdemben megvizsgálhatná annak jogszerűségét.

A törvénymódosítás egyetlen szabálysértési tényállást érint: a gyülekezési joggal való visszaélést. A jogvédők szerint ez nem véletlen. Egy korábbi törvénymódosítás értelmében ugyanis gyülekezési joggal visszaélést követ el az, aki részt vesz a „gyermekvédelminek hazudott propagandatörvénybe” ütköző gyülekezésen. A kormányzat ilyen gyülekezésnek tartja a Budapest Pride-felvonulást.

Az államnak – tették hozzá – nyilvánvalóan vissza kell majd fizetnie a jogosulatlanul behajtott bírságokat. Ezért még fontosabb, hogy „minél többen vegyünk részt a felvonuláson, és ha emiatt megbüntetnének, akkor éljünk a jogorvoslati jogunkkal”.

Az évtizedek óta megrendezett Budapest Pride-felvonulást most szombatra hirdették meg. A helyzet több mint zavaros. A közelmúltban volt rá példa, hogy egy hasonló szellemiségű köztéri eseményt a rendőrség tudomásul vett és biztosította annak megtartását, egy másikat megtiltott ugyan, de a Kúria hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást. Legutóbb viszont a Kúria is helyben hagyta annak a demonstrációnak a megtiltását, amely szolidaritást vállalt volna az LMBTQ-közösséggel.

Karácsony Gergely főpolgármester nemrég elmondta, hogy a felvonulást idén egy önkormányzati rendezvény részeként tarthatják meg. Ehhez elvileg nem kell rendőrségi jóváhagyás. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erre közölte, hogy – rejtélyes körülmények között – megszerezte a tervezett útvonalat, ahova rögtön gyűlést jelentett be. A szélsőjobboldali szervezet szerint a Városháza parkban és Deák téren lenne a gyülekező, onnan az Astoria, a Kálvin tér és a Fővám tér érintésével a Szabadság hídon át haladna a menet a Műegyetem rakpartra. Előzőleg ugyanez a szervezet az Andrássy utat is lefoglalta. A HVIM máskülönben úgy tudja, hogy a Hősök terén és a Kossuth téren egyéb rendezvények lesznek.

Karácsonyék még nem hozták nyilvánosságra a hivatalos útvonalat, de ez bármelyik pillanatban megtörténhet. (Annyi tegnap este kiderült, hogy a Városháza Parkból indulnak.) Kérdés, mi van akkor, ha a Budapest Pride-felvonulás olyan közterületet is érint, amelyet már lefoglalt a szélsőjobboldal. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza lapunknak nyilatkozva rögzítette:

Az említett kötelezettséget csak tovább nyomatékosítja az, ha a közterületen rendezvényeket – akár önkormányzati, akár a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt – szerveznek. Ezek a körülmények plusz kötelezettséget rónak a rendőrségre, amelynek egyrészt biztosítania kell, hogy a rendezvényeket ne zavarják meg kívülállók, ideértve azt is, hogy a rendezvények ne lehetetlenítsék el egymást. Magyarul: a rendőrségnek kell megtalálnia azokat az eszközöket, tömegkezelési technikákat, amelyek révén garantálható, hogy az egy időben és közel egy helyen megvalósuló rendezvények résztvevői biztonságban legyenek.

Hegyi Szabolcs kérdésünkre megjegyezte, a múltban megtörtént már, hogy szélsőjobboldali szervezetek lefoglaltak helyszíneket, ahol végül nem tartottak semmiféle rendezvényt. Bár a gyülekezési szabadságba az is beletartozik, hogy a szervező ne tartsa meg a rendezvényét, a gyülekezési törvényből fakadóan a szervezőre együttműködési kötelezettség is vonatkozik. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a szervező úgy látja, a bejelentés szerinti időben és helyen nem fog demonstrációt tartani, erről tájékoztassa a rendőrséget. Annak azonban – mondta Hegyi Szabolcs – nincs szankciója, ha ezt mégsem teszi meg.