Egyelőre nem nő az olaj és gáz ára

Ha a közel-keleti feszültség érintett szereplői nagyjából a tőlük várható módon viselkednek, úgy az elkövetkező néhány hónapban megmaradhat az olaj és a gáz tőzsdei árának jelenlegi, körülbelül tízdolláros felára – vélekedett lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője.

Ezt követően ismét a világszintű olajkereslet-apadás veheti át a szerepet, ami az árak lassú eséseként jelenhet meg – tette hozzá. Izrael és Irán között két hete indultak kölcsönös rakétatámadások, amibe előbbi támogatására az Egyesült Államok jelent meg, utóbbinak pedig a jemeni húszik nyújtanak katonai segítséget. Eme feszültség nélkül az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 60 dollár körül, az európai gáztőzsde pedig 30–35 eurónál járhatna; lapzártánkkor előbbi 77 dolláron, utóbbi 40 eurón állt.

Az árak további emelkedése viszont csak akkor várható, ha bármely szereplő valamilyen tőle váratlanul erőszakos lépést tesz. Ezek közé sorolható, ha Izrael vagy az Egyesült Államok az olaj- és gázkitermelő- és szállítóberendezéseket is érdemben bombázni kezdi, amit jelenleg a szemben álló felek látványosan kerülnek. Szintén emelné az árakat, ha Irán szunnita – például szaúdi – mezők bombázása mellett döntene. Illetve, amitől a világ elemzői a leginkább tartanak: Irán elzárhatja a Közel-Kelet olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányainak kijáratát jelentő Hormuzi-szorost.

Pletser Tamás jelenleg egyikre sem lát érdemi esélyt. Az iráni rezsim a szorost már csak akkor zárhatja el, ha számára minden kötél szakad: például az állam szétesés közelbe kerül, vagy ha az izraeli titkosszolgálat a legfelsőbb vezetőket is likvidálja. Egy ilyen lépéssel ugyanis saját energiahordozóik és élelmiszerük szállítását is megakadályoznák. Ha Irán lényegileg megmarad a kevésbé kiterjedt támadásokban testet öltő, harcias fenyegetések szintjén, úgy a feszültség fenntartása a magas olajárak miatt az iszlám köztársaságnak még érdeke is – világította meg Pletser Tamás. Az USA szerepe pikáns, hisz Trumpot tavaly a béke üzenetével választották meg. Igaz, a Republikánus Párt egy része kiemelkedően jó viszonyt ápol Izraellel. Így a konfliktus, amelybe Trump egyes iráni atomlétesítmények bombázásával végül is beszállt, az Egyesült Államok jelenlegi kormányzó erején belül is komoly törést hozott.

Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a közel-keleti válság miatt a magyarországi és uniós energiahelyzet veszélyeire is figyelmeztetett, az elemző jelezte: bár kétségkívül van kapcsolat az európai beszerzések és a közel-keleti feszültségek között, Magyarország „nagyon kis csepp ebben a tengerben”.

Magyarországon most néhány hónapig maradhatnak a literenként 600 forint feletti üzemanyagárak, ami után, ha valami váratlan nem történik, újból csökkenés következhet – vélekedett Pletser Tamás.