ELTE;HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat;kutatóintézet;

Visszautasíthatatlan ajánlat

Szinte fájdalmas nézni, ahogy a nyilvánvalóan a hatalom – a szóbeszéd szerint abból is a legfelsőbb – kottájából játszó, még hivatalba sem lépett ELTE-rektor, Darázs Lénárd és a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs megpróbálják elbábozni, hogy a humán kutatóközpontok egyetemhez csatolásának terve az ő fejükből pattant ki. Pontosabban az előbbiéből, aki egy kora nyári reggel úgy ébredt: nincs annál jobb ötlet, mint Magyarország legnagyobb, de a végletekig legatyásított, 4500 embert foglalkoztató felsőoktatási intézményéhez hozzácsapni még a négy érintett kutatóközpontot, annak 1200 dolgozójával, anélkül, hogy bármilyen garancia lenne a hosszú távú finanszírozásra. Gulyás Balázsnak pedig – akinek az érintett kutatók elmondása szerint eddigi legnagyobb vezetői érdeme a bújócskázás a dolgozói képviseletek elől – az a szerep jut, hogy játssza a meglepettet, akit a leendő rektor javaslata ugyan meglepetésként ért, de az érintett intézményvezetőkkel egyetértésben arra jutott: ez egy visszautasíthatatlanul jó ajánlat.

Mindebből úgy tűnik, semmi nem igaz, leszámítva talán a visszautasíthatatlanságot. A HUN-REN pénteki, az öncsonkolásról döntő irányítótestületi ülése után három tag rögtön le is mondott, szombaton 21 érintett kutatóintézeti és kutatócsoport vezető adott ki közös nyilatkozatot az átalakítás ellen, 800 dolgozó pedig már csütörtökön közel 90 százalékos többséggel a beolvadás ellen szavazott. 

Ez mindennek tűnik, csak éppen az érintett vezetőkkel és dolgozókkal egyetértésben meghozott döntésnek nem. A kívülállónak érthetetlen, hogy tisztességben megőszült tudós emberek miért asszisztálnak egy olyan döntéshez, ami egyszerre sodorja még nagyobb bajba a sokszor már így is a magyar felsőoktatás páriájaként kezelt egyetemet és a kutatóintézeteket, ahonnan még néha érdemi, tudományos alapú kritikája szűrődött ki a regnáló hatalomnak. A NER eddigi működésének logikája alapján aligha kérdés, hogy a kutatóközpontok ELTE-hez csatolása meg fog történni, és ennek végül az összes szereplő a vesztese lesz, minden további csak formalitás. Közben biztos, ami biztos az intézetekért szintén bejelentkező MTA is kap egy tockost, amikor mindenki úgy csinál, mintha az Akadémia ajánlatát meg sem hallotta volna.