Elkezd „koncentráltabban” támogatni az NKA, újabb népszerű kulturális intézmények szűnhetnek meg

A legjelentősebb osztrák színházi elismerést, a német nyelvterület előadásait honoráló Nestroy-díjat korábban sosem nyerte el külföldi, azaz nem német produkció. Mundruczó Kornél Parallax című darabja viszont tavaly novemberben megkapta a Nestroy-díjat. Ám az előadást Magyarországon nem tudja bemutatni a rendező által is vezetett független Proton Színház társulata, mert (ahogyan azt a weboldalukon is ismertetik) támogatások hiányában nincs lehetőségük erre. Sőt, az ügyvezető igazgató, Büki Dóra által egy június 9-én, a színház Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint még működésük is kérdésessé vált, többek között azért, mert a Budapest fővárosi színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezeteknek szánt működési pályázatain 2024 után 2025-ben, már második éve sem kaptak támogatást.

Nem a Proton az egyetlen kulturális intézmény, amely a megszűnés szélén áll: forráshiány miatt utolsó fesztiváljukra készülnek a Bánkitó szervezői is, miközben a volt fideszes óbudai polgármester, Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke többek között arról beszél, a támogatási alap kollégiumi rendszerének átalakítása azoknak az érdekeit szolgálja majd, akiknek programjai „más források hiányában nem valósulhatnának meg”. Az NKA támogatási rendszerét már korábban is sok kritika érte (a Proton Színház sem pályázik évek óta, mivel a beadott pályázatait nagy arányban utasították el, így a befizetett nevezési díj és az esetlegesen elnyert összeg aránya nem tette kifizetendővé számunkra a pályázást), ezért is célja a mostani átalakításnak az NKA weboldalán közzétett információk szerint a források „koncentráltabb” elosztása. Ez azt is jelenti, hogy az immár 18 helyett 7 állandó kollégium mindegyikében (a színházakért is felelős Előadó-művészetek Kollégiuma vagy a fesztiválok számára létrehozott Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma) egységessé vált a pályázáshoz szükséges nevezési díj összege. Ez az igényelt összeg 1 százaléka, de minimum 10 ezer forint, plusz 27 százalék áfa. Egyes esetekben ez azt jelenti, hogy a korábbi nevezési díj megkétszereződött, például az „Alkotói támogatás: Új fotóművészeti alkotások létrehozása” esetében a nevezési díj összege 127 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a maximálisan megítélhető támogatás összege viszont körülbelül 36 százalékkal csökkent. Megkeresésünkre az NKA pályázati munkatársa úgy nyilatkozott: „alapvetően kevesebb pénzből gazdálkodnak a kollégiumok az átalakítással, de még várják a jogdíjból származó forrásokat.”

Az NKA ugyanis támogatásainak egy harmadát szerzői jogdíjakból fedezi, míg egy másik részét 2010 óta az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékából. Az NKA átalakítására az intézmény honlapján található információk szerint az átláthatóság mellett azért is volt szükség, hogy a különböző ágak közötti együttműködést is segítsék. Ezzel nemcsak a kollégiumi tagok fele cserélődött le, vagy lett 116 kurátorból mindössze 72, hanem 2024-ben új bizottsági tagokkal is bővült az intézmény, a többi között Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház vezérigazgatójával, Demeter Szilárddal, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökével, Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával is. A bizottság vezető és döntéshozói szerepet lát el, többek között a támogatási irányokkal kapcsolatban. Ezen kívül dönt az állandó 7 kollégiumot támogató összegek felosztási arányáról, amelyről a kulturális miniszter és Magyar Művészeti Akadémia elnökével közösen egyeznek meg a kollégiumok javaslatai alapján.

Bús Balázs egy Indexnek adott interjúban nemrég arról beszélt, terveik között szerepelt, hogy 9 milliárd forintot osztanak szét. Mint írják, inkább fókuszálnak a kisebb fesztiválokra, könyvekre, művészeti alkotásokra, nem pedig nagyobb rendezvényekre. Az alelnök elmondta, ő maga szorgalmazta, hogy a fesztiválok támogatását előrébb hozza az NKA, hogy már év elején számolhassanak vele az érintett szervezők. Ez 2024 év végén összesen 700 millió forintot jelentett, amelyre viszont meghívással lehetett pályázni és csak azoknak, akik a korábbi években 4 millió forint támogatásnál többet kaptak. Ebben tehát kisebb fesztiválok nem tudtak részt venni, Bús ezért is szorgalmazta most a 200 millió forintos támogatást az ő részükre is.

Az interjú májusban készült, június 18-án pedig a Bánkitó fesztivál a közösségi médiában jelentette be, hogy megszűnik, mint az ország egyik legnépszerűbb kulturális eseménye. Egy Telexnek adott interjúban a főszervező Schönberg Ádám arról beszélt, fenntarthatatlanná vált a működés azért is, mert idén nem kaptak támogatást az NKA-tól, ahogyan erre, ha folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de mindig sor került az elmúlt években.

több ízben kiállt például az LMBTQ+ csoportok, a nők jogai, szabadságjogok és a pedagógusok mellett is.

A történethez hozzátartozik, hogy a Bánkitó civil szervezetként működtette az eseményt, így bejegyzésük szerint olyan kompromisszumra lenne szükség, amely szembe megy alapértékeikkel. „A civil és művészeti programok leépítése vagy a produkciók kiválasztásában kötött politikai, gazdasági kompromisszumok nem a mi világunk” – írják, majd gondolataikat így zárták: „Nem hagyhatjuk, hogy a magyar független kulturális élet elsorvasztása a regnáló kormány sikerprojektje legyen.”

Patthelyzet a Proton Színházban

Az egyre szűkülő pályázati lehetőségekről, a szakmára nehezedő nyomásról és a csőd szélén álló Proton Színházról beszélgettünk Büki Dórával, az intézmény ügyvezető igazgatójával.

Vitathatatlan a Proton Színház érdeme, amelyet a friss Nestroy-díj is jól mutat. Hogyan lehetséges mégis, hogy a csőd szélén áll az intézmény?

Mikor napi szinten küzdünk azért, hogy a víz felett maradjunk, nem érezni, hogy vitathatatlan lenne, amit csinálunk. Mi, független színházként a legjelentősebb független támogatásra, a működési támogatásra tudunk elsősorban pályázni, amelynek a keretösszege az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2024-ben és 2025-ben is nulla forintot ítéltek meg nekünk. Mindez egyre inkább azt az érzést erősíti bennünk, amelyre nemrég egy Mundruczó Kornéllal közös interjúnkban Para-Kovács Imre rámutatott: ezzel gyakorlatilag azt üzenik, nincs szükség ránk.

Hogyan csapódik az le a szakmában, hogy ha van is támogatás, eddig jellemzően évről évre csökkent?

A működési pályázatról független kuratórium dönt, nem az állam által delegált. Vagyis a mi esetünkben független színházi szakemberek döntöttek úgy, hogy nulla forintot kapunk. Idén tizenhárom független társulat lett lenullázva. Ez magyarázható a keretösszeg csökkenésével, azonban egy ilyen döntéssel az a probléma, hogy megosztja a független területet, amely ezután már nem lesz képes összefogásra, egységes kiállásra. Ráadásul idén már nem nyilvános, hogy ki az, aki pályázott, de el lett utasítva, tehát nem látszanak azok, akik még életben vannak, még próbálnak működni és segítséget kérni. Az elbírálás esetében szempont lehetett például, hogy más volumenű költségvetésből dolgozunk, nagy díszletekkel, komplex technikával. Ugyanakkor többek közt egyedi látványvilágunk miatt tudjuk a világ legjelentősebb színházaiban és fesztiváljain képviselni a magyar kultúrát. A kurátorokat az a cél vezeti, hogy mentsék a menthetőt, azonban a több kisebb társulat nagyobb összeggel való támogatásának elvével, el fogják veszíteni a nagyokat.

Milyen lehetőségei vannak még a színháznak a túlélésre?

Őszintén szólva nem nagyon látok már semmilyen lehetőséget. Független színházként a kezdetek óta folyamatosan jelen volt az életünkben a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, azonban 2023 óta konkrétan a megszűnés határán egyensúlyozunk. Úgy érzem, mindent megpróbáltam, amit lehetett. Az általános havi kiadásokra – mint például a raktárbérlés, a könyvelés, a telefonszámla – nincs fedezetünk. Jelenleg június végéig látok előre, de hogy a nyár további részét hogyan fogjuk túlélni, azt nem tudom. Az biztos, hogy támogatás nélkül sehogy. Annak ellenére, hogy már most két meghívásunk is van: szeptemberben Pilzenbe és októberben Stockholmba.