Irán;Közel-Kelet;Izrael;Donald Trump;

Donald Trump amerikai elnök

Donald Trump egyelőre nem szólítja fel Izraelt, hogy állítsa le az Irán elleni támadásait

Az amerikai elnök szerint egy ilyen kérést most nagyon nehéz lenne megtenni, mert Izrael nyerésben van.

Donald Trump egyelőre nem kéri Izraelt az Irán elleni katonai akciójának leállítására, ami Teherán feltétele lenne a tárgyaláshoz.

Az amerikai elnök pénteken, újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy egy ilyen kérést Izrael felé most nagyon nehéz lenne megtenni, mert „nyerésben van”. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok kész, hajlandó és képes tárgyalásra, valamint hozzátette, hogy „beszéltünk Iránnal, és majd meglátjuk mi történik”.

A Fehér Ház szóvivője még csütörtökön arról beszélt, hogy az elnök két héten belül határoz arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e Izrael oldalán, elsősorban iráni nukleáris létesítmények elleni katonai művelettel.

Donald Trump New Jersey-be érkezése után a repülőtéren nyilatkozott, ahol azt is szóvá tette, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgatója téved az Irán által megtestesített fenyegetés ügyében, és abban hogy ne lenne bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert épít. Megismételte azt az állítását, hogy az izraeli katonai beavatkozás híján Irán akár már hetek, de hónapokon belül bizonyosan legyártott volna atomfegyvert.

Az elnök szerint Európa nem fog tudni sokat segíteni Irán és Izrael háborújának ügyében, reagálva arra, hogy Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken tárgyalóasztalhoz ültek Genfben. A megbeszélés, amelyen Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt vett, látható eredmény nélkül ért véget, bár a felek hangsúlyozták, hogy nyitottak a további tárgyalásokra.

Szintén pénteken ENSZ Biztonsági Tanácsában a közel-keleti háborús helyzet miatt összehívott rendkívüli tanácskozáson Danny Danon Izrael nagykövete azzal bírálta Iránt, hogy „globális terrorizmust szít, miközben áldozatot játszik”. 

Úgy tűnik, a külgazdasági és külügyminiszter büszke, amiért Magyarország korábban megvétózta, hogy az Európai Unió szankciós listára tegyen két orosz futballcsapatot.