Karácsony Gergely;Orbán Viktor;Budapest Pride;

Pride

Pillantás a kilencedikről

Orbánnak meg lett volna a lehetősége, hogy arcvesztés nélkül kijöjjön abból a csapdából, amit magának állított, azaz a februári évértékelőn bejelentett pride-tiltásból. Ezt mondta Fleck Zoltán jogtudós, egyetemi tanár, arról a helyzetről, amely mára kialakult. Vagyis arról a két egymásnak ellentmondó, feloldhatatlan ellentmondásból, amelyet az ügyben Karácsony Gergely és a miniszterelnök képvisel. Látszólag ugyan jogi vitáról van szó, de mindenki tudja, messze nem arról. Sokkal inkább arról, hogy Orbán igyekezett egy gesztust tenni a szélsőjobbnak, fogalmazhatunk úgy is: szavazatokat szerezni onnan, Karácsony viszont nem engedne abból a szerzett jogból, amely az LMBTQ közösség évi egyszeri fővárosi felvonulását jelenti, és amelyet – Orbánnak engedve – a parlament a gyülekezési jog korlátozásával akart és akar megoldani. A kormányoldal  és vele a csatlós médiája egyemberként sorakozott fel –– a kormányfő döntése mögött, és kreált hamis érvet, a gyerekek jogaira hivatkozva. Igaz ugyan, hogy egyetlen esetet sem tud senki fel mutatni, amikor egy gyerek a pride miatt lett meleg, de mindez nem számított; nem számított a kétharmados országgyűlési fideszes többsége, vagy a csak fideszes alkotmánybíróság számára. Bármit elfogadnak, vagy megszavaznak, amit a Vezér diktál, még akkor is, ha nyilvánvaló hazugságról, vagy hamis állításról van szó.

És itt tartunk most: a rendőrség, Orbán óhajának megfelelően tilt, Karácsony pedig nem enged. És, nagy eséllyel

nem is engedhet, mára a jövő szombati eseményen való részvétel egyfajta civil ellenállás szimbólumává vált; európai képviselők sora érkezik jövő szombatra Budapestre, és a liberális, baloldali szabad gondolkodású emberek tömeg határozott úgy, hogy elmegy a rendezvényre. Jómagamat is beleértve. 

Noha soha nem vettem részt egy ilyen vonuláson sem, sőt helyenként a magamutogatásba torkolló performance-t kifejezetten ellenszenvesnek találtam, de még sem jutott eszembe, hogy ezt be kellene tiltani, vagy, hogy a látvány tönkreteszi a gyerekeinket. Ilyen alapon a futballmeccsek nyilvánosságát is be kellene tiltani, azokon is látni magukból kivetkőzött embereket. A pride nem több és nem kevesebb annál, amiért elindult: egy amúgy megbélyegzett közösség felszabadult két órája;  minden résztvevő az lehet, amit gondol magáról, amit meg akar mutatni önmagából. A Fidesz pedig eleddig nagyon jól el is volt velük; még azokat is – például a pedofilokat – mentegette, akik bűncselekményt követtek el, vagy botrányt okoztak. De a fogyó népszerűség, a közvélemény új hősének megjelenése és sikere arra késztette a miniszterelnök-pártelnököt, hogy új hódolókat találjon. És ilyeneket csak a szélsőjobbon talált, ezért hát ott kereskedik. Nem több ez sima számításnál, semmi elvi meggyőződés nincs mögötte. A felsorakoztatott érvek is sántítanak, olyannyira, hogy helyenként még a manipuláció – hamis rendőrségi képek – és gyorsan lelepleződnek. És igen, igaza van Flecknek: Orbán üzenhette volna rendőrségnek, hagyjátok, engedélyezzétek. Ő azonban nem ezt üzente. És a rendőri vezetés lojális volt hozzá. Kérdés kihez lesz lojális jövő szombaton…