nyaralás;kirándulás;pszichológia;mentális egészség;

Határon innen, zónán túl

Általában azért indulunk el egy kirándulásra, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból, hogy egy kicsit mást csináljunk, mint amikor otthon vagyunk. Miért kellene hát minden egyes nyaralásnak minden évben ugyanott, ugyanúgy zajlani? Hát nem pont azért kelünk útra, hogy új élményeket szerezzünk, megismerjünk egy másik világot? Térjünk le a szokott turista útvonalakról, kóstoljunk meg helyi ételeket, üljünk fel egy helyi buszra! Egyszóval a számunkra még biztonságos határokon belül bátran lépjünk ki a komfortzónából! Ezt javasolja pszichológus szerzőnk, Kőrösi Blanka. 

Évekkel ezelőtt készítettem egy tervet, hogy ha törik, ha szakad, minden évszakban elmegyek valahová világot látni. Nem számított, hogy hol alszom vagy mennyi pénzem van, csak világot akartam látni. Amikor édesanya lettem, akkor a kicsivel mentünk és megyünk a mai napig mindenhová. Voltunk barátoknál Londonban, úttalan utakon túráztunk Jordániában, vagy épp a görög habokat szeltük. Kisfiam is hamar beleszokott ebbe a miliőbe,  már mindig együtt tervezgetjük a következő úti célt. Mivel kalandokat keresünk és a pénztálcánk nem feneketlen, ezért sosem úgy történik, hogy először kinézzük a célt és megszervezzük, hanem előbb belövünk egy keretet, hogy mennyi van utazásra és abban az összegeben nézegetünk amerre szeretnénk menni. A fapados légitársaságoknak köszönhetően már szinte mindenhova van olcsó járat és hatalmas érzés körbejárni a világot.

Persze a szálláson spórolunk a legtöbbet, sátor, Bed and Breakfest, kis motel, hostel is szóba jöhet, mert a lényeg számunkra, hogy ott legyünk és ilyenkor simán lejjebb adunk a kényelmünkből. Szállásaink és utazásaink során a legtöbbször az otthoni körülményeknél mostohább helyeken alszunk, de tudjuk, hogy pár nap és hazaérkezünk. Nekünk ez vált be.  

Fölmerül a kérdés, hogy maradjunk a jól bevált rutinoknál, vagy érdemes kipróbálni valami újat, kilépni a komfortzónánkból? Vajon a kalandvágy hajt minket, vagy inkább a biztonságra, a megszokottra vágyunk a szabadságunk alatt? Egy utazás megszervezése és a habitusunk függ attól, hogy mennyit  tudunk elhagyni a kényelemből a kaland kedvéért. A komfortzóna az a mentális és viselkedési tér, ahol biztonságban érezzük magunkat, mert ismerjük a környezetet, a feladatokat, a reakcióinkat. Ez a terület kényelmes, de gátat szab a fejlődésnek és az új élményeknek. A nyaralás tökéletes alkalom arra, hogy teszteljük ennek a zónának a határait, már ha fel vagyunk rá készülve. Sokan azért választják évről évre ugyanazt az úti célt, ugyanazt a szállást, mert ez adja nekik a legnagyobb biztonságot. Tudják, mire számíthatnak, mi vár rájuk, és ez valóban stresszmentes pihenést eredményezhet. Azonban előfordulhat, hogy így mi is, az útitársunk is eleshet élményektől, személyes fejlődési lehetőségtől.

A komfortzóna átlépése nagyon ijesztően hat arra, aki szereti kontroll alatt tartani a dolgait, pedig érdemes kipróbálni, mert komoly előnnyel járhat, ha kicsit bátrabbak vagyunk.

Az új helyzetekben, ismeretlen környezetben nő a problémamegoldó képességünk, kreatívabbá válunk, tágíthatjuk az érdeklődési körünket és  gyakorolhatjuk az idegen nyelvet. Amikor új dolgokat próbálunk ki, az agyunk új kapcsolatokat épít, ami segíti a kognitív rugalmasságot. Ennek következtében a későbbiekben könnyebben birkózunk meg a hétköznapi problémákkal. Ugyanakkor a felejthetetlen élmények, amikkel gazdagodunk, gyakran nem a megszokott helyzetekből alakulnak ki. Egy spontán kirándulás, egy ismeretlen étel kipróbálása tágítja a látókörünket és emlékezetesség teszi a pihenést. Majdnem úgy, mint nálam, amikor Bulgáriában egy útszéli kebabosnál ettem csevapot és utána két hétig beteg voltam…. Hát nem sikerülhet minden mindig a legoptimálisabban, viszont a strandos minifánk isteni volt.

A korrupcióval vádolt politikus  Óbuda-Békásmegyer DK-s polgármestere azt ígérte, hogy néhány héten belül bemutatja az ellene folyó nyomozás furcsaságait.