A parajdi katasztrófa miatt leáll a vízellátás több Kis-Küküllő menti településen, halpusztulásra is számítanak

Leáll a vízellátás csütörtökön több Kis-Küküllő menti településen, valamint halpusztulásra is számítanak a térségben, miután jelentősen megnőtt a folyó vízének sótartalma - közölte Raed Arafat román belügyi államtitkár. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes bejelentette, a csütörtöki kormányülésen a parajdi helyzet súlyosbodásában érintett állami vállalatok vezetőinek menesztését kéri.

Raed Arafat bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, szerdán nőni kezdett a Kis-Küküllő vízének sótartalma, ezért Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Szászbogácson, valamint a hozzájuk tartozó falvakban csütörtökön leáll a vízellátás. Az országos katasztrófavédelmi hatóság (DSU) vezetője a News.ro tájékoztatása szerint azt is közölte, hogy a lakosságot mobiltelefonon, Ro-Alert üzenetben figyelmeztetik a vízellátás teljes leállására. Kérik őket, tartalékoljanak vizet, ne fogyasszák a folyó vizét és az ebben elpusztult halakat, mivel a megnövekedett sótartalom miatt halpusztulásra is számítanak. Az érintett települések lakosainak az ivóvízhez hasonlóan csütörtöktől 30 ezer literes tartályokkal háztartási vizet is biztosítanak - mondta.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma szerdán nőtt meg jelentősen, miután a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat, valamint úgy terelte el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelte le.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott, a csütörtöki kormányülésen a parajdi katasztrófában érintett két állami vállalat, a sóipari társaság (Salrom) és a vízügyi hatóság vezetőjének a menesztését kéri Catalin Predoiu ideiglenes kormányfőtől. Az RMDSZ politikusa szerint a két állami vállalat vezetőjét terheli a felelősség a helyzet súlyosbodása miatt, a köztük lévő állandó konfliktus megnehezíti a munkát.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy visszaállították a kivitelező által lebontott vízhozamlassító gátakat, és ennek eredményeképpen a patak fenti szakaszán csökkent a sókoncentráció. "Bízunk abban, hogy nem lesz természeti katasztrófa ebből az emberi butaságból" - fogalmazott a Maszolnak Tánczos Barna.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter arról számolt be, hogy a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígítják a parajdi sóbányából a Kis-Kisküküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet, mely Nagylaknál éri el a román-magyar határt. A tárcavezető a kormányülést követően úgy nyilatkozott: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A szakember szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.

Az Agerpres jelentése szerint a miniszter közölte, a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát. A tárcavezető szerint a Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut.

A tárcavezető a román vízügyi hatóság költségvetését és a tervezett árvízvédelmi munkálatokat ismertetve elmondta, 3,1 millió lejt (247 milliárd forint) hagytak jóvá a parajdi sóbánya biztonságossá tételére, és a héten várhatóan aláírják a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét.

Mircea Fechet újságírói kérdésre hangsúlyozta, a legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román-magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni - mondta.

Közben a magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-vel csütörtökön azt közölte, hogy hazaérkezett a négy magyar szakértő, akik az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja által szervezett küldetésben segítették a parajdi sóbányánál a helyzet kezelését. Azt írták, a négy magyar szakértő két német, egy holland és egy spanyol mérnökkel együtt segített a parajdi sóbányánál bekövetkezett helyzet kezelésében, miután Románia az EU Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül június 4-én szakértőket kért a tagállamoktól. A magyar delegáció munkáját a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felszereléssel és háttértámogatással segítette.

Hozzátették, a nemzetközi szakértőkből álló csapat a helyszínen elemezte a kialakult helyzetet, különböző javaslatokat dolgozott ki, valamint olyan közép- és hosszú távú terveket vázolt fel, amelyek a lakosság biztonságát, valamint a bánya állékonyságának megőrzését szolgálhatják. Az ötnapos munka során a szakértők vizsgálták a bánya és környékének kőzetmechanikai összetételét, elemezték a katasztrófahelyzet környezeti hatásait, az ivóvíz szennyezettségét, valamint a bánya körüli növényzetet - írták. Az OKF június 4-én tudatta, hogy négy szakértő - két geológus és két mérnök - indult el Romániába, hogy szakmai támogatást nyújtson a parajdi sóbányánál keletkezett károk felmérésében.