„Egy nehéz repülőgéppel félpályáról felszállni nekem eszembe nem jutott volna” – Megszólalt a repülésbiztonsági szakértő az indiai szerencsétlenség után

Van valami, ami nagyon szembetűnő. A felvételek alapján a repülőgép a futópálya közepétől szállt fel, nem ment el a pálya végére. Ezen a reptéren van egy három és fél kilométer hosszú pálya, de körülbelül a közepénél megy ki rá az épülettől vezető guruló út. Ha teljes pályahosszon akar nekifutni, akkor a pályán kell gurulnia visszafelé, ami nagyon utálatos, időigényes dolog, ezért ezt nagyon nem szeretik a pilóták. De ezt kell tenni, ha nincs megépítve a párhuzamos guruló út. Ez a gép ráadásul sok utassal, sok üzemanyaggal indult egy hosszú útra, tehát nehéz volt. Egy nehéz géppel félpályáról felszállni nekem eszembe nem jutott volna - mondta a Népszava kérdésére Háy György repülésbiztonsági szakértő, egykori Malév-pilóta, akit azután kérdeztünk, hogy az indiai Gudzsarát állam legnagyobb városában, Ahmadábádban 230 utassal és a 12 fős személyzettel a fedélzetén csütörtökön lezuhant az Air India légitársaság Londonba tartó 171-es járata.

Háy György felhívta a figyelmet, hogy van olyan veszélyesen alacsony sebesség, hogy szinte „fel kell rángatni” a gépet, és aminél még nagyon nehezen marad meg a levegőben, mert olyan nagy állásszögben van, azaz magasan van a repülőgép orra. És sebességet növelni ebben a szögben nem nagyon lehet. – Az első órákban igazából komoly, hiteles információ nincs. Amit sejteni lehet, azt az igazán rossz minőségű videókból és a becsapódás utáni felvételekből lehet következtetni. Ez alapján a gépnek nem volt elég felhajtóereje. Hogy miért, az napokon belül minden bizonnyal kiderül. Lehet, hogy a hajtóműnek volt kevés az ereje, ezt is számos dolog okozhatja. Az adatrögzítő (feketedoboz) nagyon valószínű, hogy könnyen megtalálható lesz, mert általában a gép farokrészében helyezkedik el, a képek alapján viszonylag ép maradt - jelentette ki, hozzáfűzve, csak nehezíti a mentést és növeli a pusztítást, hogy egy ilyen hosszú útra kelő repülőgépek sok üzemanyaggal szállnak fel.

Félpályánál felszállni más esetben sem szerencsés – magyarázta –, a pilóták ugyanis vigyáznak, hogy ha az egyik hajtómű meghibásodik olyan sebességnél, hogy a repülőgép a futópályán már nem tud megállni, akkor se fussanak túl, illetve egy hajtóművel is fel tudjanak szállni. 

Mint ismert, csütörtök délután helyi idő szerint 13 óra 38 perckor nem sokkal felszállás után 242 emberrel – 230 utassal és a 12 fős személyzettel – a fedélzetén lezuhant az Air India 171-es járata, ami a Gudzsarát állambeli nagyváros, Ahmadábád repülőteréről tartott a londoni Gatwickre. A Boeing 787-8 Dreamliner típusú utasszállító közvetlenül a repülőtér mellett a Meghani Nagar nevű lakóövezetre zuhant egy orvosi egyetem, a B. J. Medical College campusán. A szerencsétlenséget a repülőgépen csak egyvalaki élte túl, a becsapódás helyszínén óriási gomolygó fekete füst szállt, lángok csaptak fel, a képek tanúsága szerint a gép hátsó része kiállt a campus menzájának az épületéből.

Egy nő a BBC-nek azt mondta, fia úgy menekült meg, hogy kiugrott a egy második emeleti ablakából, több embert helyiek mentettek ki az épületből. Egyelőre nem tudni, a becsapódás következtében, az épületben és a környéken pontosan hány halálos áldozat van.

Egyelőre annyit tudni, hogy a repülőgép kapitánya felszállás után vészjelzést adott le, majd a kommunikáció megszakadt. Ugyanezt erősíti meg a repüléskövető oldal, a Flightradar24, amely pár másodperccel a felszállás után már nem látta a gépet, utolsó rögzített magassága 625 láb (190 méter) volt. A Boeinget vezető kapitány tapasztaltnak számított, ő több mint 8200 óra, az elsőtiszt több mint 1100 óra repülésidővel a háta mögött vágott neki az útnak.

Az Air India 171-es járatán 169 indiai, 53 brit, egy kanadai és 7 portugál állampolgárságú utas volt és 12 fős személyzet. Az indiai hatóságok már felállítottak a hozzátartozók számára krízisközpontot, amihez az Egyesült Királyságból is érkeztek szakemberek, tisztviselők.

A vizsgálatban minden bizonnyal az indiai légiközlekedési biztonsági hatóságon kívül az Egyesült Államok közlekedési baleset biztonsági szervezete, az NTSB is részt vesz majd, hiszen a Boeing amerikai cég.