Az Ukrajna elleni kampány arra jó, hogy összetartsa a Fidesz tábort és kissé feltüzelje. Ehhez ellenség kell, megmentő és áruló. Ebben mind a három benne van. Viszont arra nem alkalmas, hogy választást nyerjen vele – mondta a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az utóbbi időkben egyre erősödik a kormány gyűlöletkampánya, különösen mióta elindult a háborúban álló ország uniós csatlakozásáról szóló „véleménynyilvánító” népszavazás. A kampány központi gondolata, hogy ha Ukrajnát felveszik az EU-ba, akkor az Magyarországnak hatalmas gazdasági csapást jelentene. Sőt, Orbán Viktor a Facebook oldalán már 20 ezer milliárdos költségekről beszél. Horn Gábor leszögezte, miközben a Voks 2025-ös szavazás is erről szól, a valóság egészen más.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes kinevette az Orbán-kormány plakátjait, de nem tetszik neki az országát célzó agresszív magyar retorika- Ukrajna legkorábban 8-10 év múlva csatlakozhat. Az EU vezető politikusai ugyan beszélnek arról, hogy jó lenne, ha ez hamarabb megtörténne, de ez egy gesztus, hogy érezzék, mellettük állnak. Ráadásul a Fidesz megvétózhatja a folyamatot, tehát ez a kampány csak egy belpolitikai eszköz, semmi más – fogalmazott a politológus, aki hozzátette a Fidesz táboron belül akkor sem szabad alábecsülni a hatását, különösen, hogy ehhez korlátlan forrás áll a rendelkezésükre.
– Nemrég voltam egy faluban, ahol nyolc darab plakátot helyeztek ki, mindegyiken Volodimir Zelenszkij látszott. Ő az, akit az emberek azonosítani is tudnak. Rövid távon működhet az az üzenet, hogy veszélyben vagyunk, és Orbán Viktor tud megvédeni minket. És most ez is a cél. Nem most dől el, hogy a bizonytalan szavazókkal mi lesz.
Arra számítok, hogy készül egy jóléti csomag, valahogy tesznek félre rá pénzt a választás előtt
– mondta Horn Gábor.
Volodimir Zelenszkij: Orbán Viktor történelmi hibát követ el, meggyőződésem, hogy veszíteni fogSzijjártó szerint durva magyarellenes propaganda volt a Zelenszkij-interjú, Orbán azt írta, az ukrán elnök belénk álltAz ukrán kampány másik lába, hogy a Tisza Pártot, és ezzel együtt Magyar Pétert és Ruszin-Szendi Romuluszt, a magyar hadsereg egykori vezérkari főnökét, és a Tisza Párt jelenlegi rendvédelmi szakpolitikusát támadják azzal, hogy ukrán érdekeket szolgálnak. Ruszin-Szendivel szemben már vizsgálat is folyik, mert még vezérkari főnökként azt mondta, Slava Ukraini, vagyis dicsőség Ukrajnának. Erről még Orbán Viktor is beszélt a szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök szerint a vizsgálat célja, hogy kiderüljön, Ruszin-Szendi Romulusz miért volt fontosabb Ukrajna dicsősége, mint a magyar kormányzati álláspont.
Orbán Viktor Ruszin-Szendi Romuluszról: Az ukránpárti erők mélyen beépültek a hadsereg legfelsőbb szintjeibe isA honvédelmi bizottság azt állítja, hogy Ruszin-Szendi Romulusz jelentéseket hamisított, Magyar Péter tragikomédiát emlegetHorn Gábor szerint viszont mindez a Tiszától nem fog szavazatokat vinni, ahhoz nagyobb és egységesebb a tábor a párt tábora.
– Az viszont egész megdöbbentő, hogy a titkosszolgálatot is belpolitikai eszközként kezdték használni, erre az elmúlt 25 évben nem volt példa
– fogalmazott a politológus.
Hogy az Ukrajna elleni kampány miként csapódik le a magyar társadalomban, arról Síklaki István szociálpszichológus beszélt lapunknak. Véleménye szerint az ukránokkal szembeni előítéletek nem újak, régóta, és sokféleképpen velünk vannak, legyen szó akár ukrán korrupcióról vagy választási csalásról, amikor a kormány Kárpátaljáról buszoztatta át az ott élőket.
– Kéznél volt egy bejáratott ellenségkép, amelyet fokozatosan, de huzamosabb ideje használ a kormánypropaganda a saját céljainak az elérésére. Ráadásul a kispolgári kicsinyességet kihasználva azzal is lehet hergelni, hogy az ukrán vendégmunkások elveszik a megélhetésüket. Azt ugyanakkor nem gondolom, hogy radikálisan rontani fogja az ukránok megítélését ez a kampány, mert eleve nem volt túl jó – fogalmazott Síklaki István. Mindezt a kutatások is alátámasztják, körülbelül fele-fele arányban voksoltak a válaszadók az ukrán uniós csatlakozás mellett és ellen. A háború kitörésekor ugyan nagyobb volt a szolidaritás az ukránokkal, de Síklaki István szerint mivel az együttérzés inkább felszínesnek minősült, ezt nem volt nehéz visszafordítania a kormánynak az orosz propaganda segítségével. – Ugyanakkor
az ukrán nép nem egy távoli absztrakt valaki vagy valami, mint például Soros György, vagy az Európai Unió, ezért a helyzete sokkal inkább a kisebbségekkel szembeni előítéletekhez hasonlítható.
Mivel vannak akik itt élnek, sokan elmondhatják, hogy nem vagyok előítéletes, mert a kollégám, szomszédom ukrán, és igazán rendes. Viszont az ukránokkal szembeni attitűdje ettől még lehet negatív. Vagyis kivételezéssel mégis fenntartja az általános sztereotípiákat – fogalmaz a szociálpszichológus, aki hozzátette, a kampány arra, amire szükséges, tökéletesen működik, addig sem a problémákról beszélünk. – Hogy hosszútávon milyen nyomai maradnak a magyar társadalomban, az sajnos a legkevésbé sem érdekli ezeket a lelkiismeretlen embereket.
